A kis erdélyi falu hűen őrzi Tamási Áron hagyatékát, szellemiségét

A Gordon-hegy aljában élő péterfalviak a Nyikó menti vízimalmokhoz jártak gabonát őröltetni. A farkasok többször megtámadták őket, lovaikat felfalták, ezért elhagyták ősi telephelyüket, új lakhelyet alapítottak, melyet Farkaslakának neveztek el, utalva az előző farkaslakta vidékre. Első írásos adat az 1566-os adóösszeírás jóvoltából maradt fenn.

A település neve összefonódik Tamási Áron író személyével, aki itt született 1897. szeptember 19-én, eredetileg Tamás János néven. Kilenc­éves korában pisztollyal ellőtte a bal hüvelykujját, ezért a szülők úgy határoztak, taníttatni fogják, mert nem lesz képes segíteni a gazdasági munkát. Kalandos élete volt. Az olasz fronton is szolgált karpaszományos őrvezetőként. A kolozsvári egyetemen végzett jogi tanulmányokat, majd a diploma megszerzése után a Kereskedelmi Akadémián tanult tovább; banktisztviselőként helyezkedett el Kolozsváron, majd Brassóban. Három évig Amerikában, élete utolsó két évtizedében pedig Budapesten élt, kívánságára szülőfalujában temették el.

A templomkertben két cserefa alatt álló sírjához, melyet mindig virágok, koszorúk öveznek, székelykapu vezet. A sírkert előtt áll a Szervátiusz Jenő és Szervátiusz Tibor faragta emlékmű. A Hargitáról ideszállított nyolctonnás kőtömb a Tamási-novellák hőseit ábrázolja. Magdót, az Énekes madár ifjú szerelmesét, Jégtörő Mátyást és az ördögöt az Ördögváltozás Csíkban című novellából, és a pásztorfiút az Ábel-trilógiából. Szülőháza ma emlékmúzeum. A tárlókban műveinek különböző kiadásai, a róla megjelent könyvek találhatók. A falakon az életét bemutató fotók, dokumentumok, a róla készült rajzok, festmények lógnak. Tamási Árontól származik a szállóigévé vált mondat: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne”.

A falu újkori nevezetessége a 2013-ban felállított Jézus szíve kilátó, a székelyudvarhelyi Zawaczky Walter Levente szobrászművész alkotása. Lenyűgöző látvány a 953 méter magas Gordon-hegy gerincén álló Megváltó 22,5 méter magas, fémből készült szobra, mely Kelet-Európa legmagasabb Krisztus-ábrázolása. Létrehozását civilek kezdeményezték, a Nyikó menti falvak lakói és vállalkozói, mintegy köszönetet mondva az égieknek, hogy a 2005-ös árvíz után újjá tudták építeni települései­ket. A környék lakói abban reménykednek, idővel a csíksomlyóihoz hasonló zarándokhellyé válhat a szobor.