Novák Péter, a veszprémi hídember

2018.04.21. 11:30

Élet a rock and rollon túl

A rock and roll a földkerekség népzenéje. Aki nem akar elégni benne, az jobb, ha kiszáll ebből a történetből, mielőtt önmaga ismétlésévé válna. Ugyanakkor a műfaj hordoz valamiféle olthatatlan gyermeki szemléletet, annak ígéretét, hogy a világ megváltoztatható... Ezért is határozta meg az életem – mondta Novák Péter, a népszerű előadó, énekes, színész, rendező, koreográfus, médiaszemélyiség, aki kultúrmunkásnak hívja magát.

Varga Róbert

Fotó: Penovác Károly/Napló

Sokan ismerősként üdvözlik Veszprémben

Novák Péter veszprémi hídember, aki összeköti a nézőket és a megyeszékhely két színházát, társulatát. Ha végigsétál a főutcán, most is sokan ismerősként üdvözlik, köszöntik őt a régi színészkollégák, bármelyik teátrumban is játszanak. A Veszprémi Petőfi Színházban kezdte színészi pályafutását, most pedig a Pannon Várszínházban játssza a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című előadásban Manuel szerepét. Vándorfi László indította el a pályán ezzel a darabbal, szereppel.

1995, Veszprém. Az első főszerep – Manuel – a Képzelt riportban Archív fotó: Penovác Károly/Napló

Jobban szereti azt az embert, akivé vált, mint aki volt

Novák Péter az 1990-es évek elején, mint fiatal rocksztár, táncos a Petőfi Színházhoz szerződött. Öt évet töltött itt. Nagyon szerette a társulatot, és őt is kedvelte a csapat, a nézőkről nem is beszélve. Valóságos rajongótábora alakult ki a megyeszékhelyen. Olyan emlékezetes produkciókban játszhatott, mint a West Side Story, a Jézus Krisztus Szupersztár, de itt tartották a Kimnowak együttes dalaira épülő Ég és föld című produkció premierjét is. Sokoldalú tehetségként semmit nem akart megúszni eddig sem az életben, de elmondása szerint már nem szívesen ülne 25 éves önmagával egy asztalhoz, mert jobban szereti azt az embert, akivé vált, mint aki volt. Ha visszatekint az időben, úgy érzi, az energia, az ambíció nagyon átjön a mai napig a régi dolgaiból, de nem csinálná még egyszer újra, mert egyszer is sok volt.

Egy veszprémi fellépésen 1995-ben Archív fotó: Penovác Károly/Napló

„Én tartozom ennek a városnak”

Ám az, hogy most megint visszatérhetett oda, ahonnan indult, nagy öröm számára. Akadtak emlékezetes pillanatok az életében, mosolyogva mondta, reméli, hogy pályafutásának legcsillogóbb története még azért várat magára, de Veszprém a legerősebb úti csomagja marad mindig.

A kiválasztódás helye

Novák Péter: „A veszprémi színház falán mindennap olvastam Latinovits Zoltán gondolatát, miszerint a színház a kiválasztás és kiválasztódás helye. Beleégett az agyamba, ez lett az ars poeticám. Tartozni egy olyan közösséghez, amely segít szembesülni a problémáinkkal, választ adhat kérdéseinkre, és mindezt egy ősi, antik művészeti ág alapjain teremtve meg.”

– Én tartozom ennek a városnak, és nem a város nekem – válaszolta érdeklődésünkre Novák Péter, majd folytatta: kaptam, és amikor csak lehet, szeretnék visszaadni mindabból, ami ideköt. Jólesik, hogy velem egykorúak vagy az idősek emlékeznek rám még itt. Lassan két generáció felnő az akkori bérletesekből. A veszprémi színházi évekre úgy tekintek, mint egy művészeti iskolára. A színházi szocializációm és legalizációm ehhez a településhez, környezethez köt. Itt fogalmazódott meg, hogy érdemes elindulni ezen az úton is, mert érdekel a színház komplexitása, kifejezési formái. Ebben merítkezni, ezt felidézni olyan, mint egy nagy pillanat, amely öt esztendeig tartott. Nyilván lehetne beszélni arról, hogy milyen gigantikus, klassz élmény volt a csíksomlyói István, a király félmillió ember előtt, ám a veszprémi nosztalgia az erősebben bennem rejlik, mert nem egy nagy élményhez köt. Nem a megélhetési feladatok sorában szerepel ez a munkám most, s nem is mindig léphet bele az ember kétszer ugyanabba a folyóba, de ha megteszi, akkor sok mindennel lehet szembesülni. Felvillanyoz, izgalmas és spirituális utazás is egyben itt lennem.

Satisfaction

Novák Péter nem tagadja, szentimentális ember. Szerinte mindenki, aki színpadra lép, legyen az, mert ennek a tulajdonságnak fontos hozadéka, tartománya épülhet bele az alkotó ember lelkébe. Az empátia a szívben, a körülöttünk lévő világ megértése, az, mit, hogyan tudunk kiváltani egymásból, megmutatni egymásnak. Történjenek velünk együtt a dolgok, ehhez pedig a szentimentalizmus jó muníció, táptalaj. Arra a kérdésre, hogy a darabban énekelt Rolling Stones-dal, a Satisfaction jelenti-e számára rock and rollt, azt válaszolta, hogy természetesen. Szerinte ez a szám egy világnézet, remekmű egy olyan zenekartól, amely megmutatta annak a lehetőségét: a világ megváltoztatható. Hatása túlmutat a zenekar jelentőségén, tagjainak személyiségén. A Satisfaction maga a forradalom. Hozzájárult ahhoz, hogy ő is zenélni kezdjen, anélkül hogy tudta volna, ez miről szól, mert olyan átütő erővel hatott rá a zene, az előadásmód. Ez vált hosszú ideig számára követendővé, de bele azért nem halt...

Ég és Föld – jelenet Nyirkó Istvánnal, 1996 Archív fotó: Penovác Károly/Napló

A rock and roll a világ népzenéje

– Nincs élet a rock and rollon túl, mert aki nem akar elégni benne, az jobb, ha kiszáll ebből a történetből, mielőtt önmaga ismétlésévé válna. A Stones-dal egy soha ki nem elégülő vágyakozás szimbóluma, de tán fontosabb a műfaj által hordozott „örök gyermek” szemlélet, ez teszi igazán lenyűgözővé. A mai napig dolgoznak nagy öregek, akik ebben a stílusban izgalmas dolgokat hoztak létre, teremtettek. Nemrég például Somló Tamás emlékére szerveztünk egy estet sokféle előadóval. Ennek én lehettem a szerkesztő-rendezője. Terelgettem a színpadon a hetvenéves legendákat, akik lélekben viszont ugyanott tartottak, mint amikor 17 évesen elkezdték. Egy ideig zavartan néztem őket, ahogy az infantilizmus határán, de őszintén képviselték mindazt, amiben hittek, s aztán magukkal ragadtak. A rock and roll egy nagy, megfejthetetlen ösztönlét, és ebben a formájában a világ népzenéje – tette hozzá a közkedvelt művész.

A maguk urai lehetnek

A népszerű és sokoldalú előadó így idővel a zavarba ejtő felsorolás helyett kultúrmunkásként mutatkozik be. Vállalkozásuk, a Kulturpart Csoport tízéves, több céget magába tömörítő társulás. A kultúra szinte minden ágával foglalkoznak, a televíziós műsorkészítéstől a reklámiparon és az online médián át egészen a színpadi produkciókig. A tulajdonosok személyisége biztosítja a szabad alkotói lehetőségeket, és a maguk urai lehetnek így. Őt elkényeztette a sors ebben a környezetben. Már egészen fiatalon tudta, ebben a közegben úgy élhető meg mélység és magasság, dicsőség és kudarc, hogy végig ott a játék is.

Sokoldalú tehetség

Novák Péter 1970. július 18-án született. Édesanyja Foltin Jolán koreográfus, édesapja Novák Ferenc („Novák tata”) koreográfus, rendező, etnográfus. Testvére Novák Eszter rendező. 1984-1988 között a Cég együttes tagja volt. 1990-1991 között az Aranyláz együttesben játszott. 1993-tól a Holló Színház tagja. 1994-ben megalapította a Kimnowak nevű zenekarát. Több színházban játszott, rendezett, koreográfusként dolgozott. Keresztes Ildikó 1999-ben megjelent Nem tudod elvenni a kedvem... című lemezén a dalok szövegét ő írta. A Megasztár 3 zsűritagja volt. Oláh Ibolya Egy sima, egy fordított című aranylemezén is a dalok többségét ő írta. Szintén szövegíró volt Rúzsa Magdi 2006-os Ördögi angyal című lemezén, valamint a 2008-as Magdi lemezen (Iránytű) a Tűz című dalt szerezte és ő volt a szövegíró is. Műsorvezetőként látható volt a Beugróban és a Fölszállott a páva tehetségkutatóban.

Népzene, rock, tangó és opera

Most is sok feladat találja meg így, talán épp azért, mert kollektív tevékenységként tekint a kultúrára, és soha nem szakmaként élte meg a színpadi létezést, hanem az élethez tartozó különleges adományként. Énekesként most is fellép több koncerten, Kiss Ferenc és az Etnofon Zenei Társulás állandó vendége. Produceri munkákat végez, színházakban dolgozik, műsort vezet, dalokat ír. Elkészült a Kimnowak együttes legendás slágerének, a Gyémántnak és a Kardos-Horváth János vezette Kaukázus együttes egyik régi számának a közös mixe. Az őszi fesztiválra Nyugat címen készít a magyar nyelvű irodalom kincseiből verses-zenés színházi produkciót. Jövő tavasszal Piazzollának, az argentin tangókirálynak egyetlen operájából készít rendhagyó előadást Miklósa Erika főszereplésével. Ugyancsak a következő évben cirkuszban is dolgozik rendezőként, majd 2020-ban Mozart Don Giovanniját állítja színpadra. Mindemellett, amennyi időt csak tud, a gyermekeivel tölt, akiknek nem szólna bele a pályaválasztásába, és támogatná őket abban is, ha esetleg a színpad világa felé indulnának el.

Fotó: Penovác Károly/Napló

„Látom az időskor szépségeit is”

– A szülő segítse a gyermekeit, akár még a döntéseiben is, de ne úgy, hogy saját magát akarja bennük megvalósítani. Inkább azt érezzék, számíthatnak rá. Nincs két egyforma út és történet, sokféle színpad létezik. Régen is azt gondoltam és ma is ezt vallom: ez a pálya nem több és nem kevesebb annál, mint hogy valaki jó traktoros. Talán traktorosnak ma könnyebb lenni, mint színésznek vagy énekesnek. Minden életútnak akadnak csillogó történetei és tragédiái. Azt tartom a legfontosabbnak, hogy tudjak magamra vigyázni. Őrizzem az ép elmém a gyermekeim számára, mert amikor fiatalon iszonyatosan pörögtem s megkaptam az országos ismertséget, akkor jó esély nyílott arra, rámegy az életem a pályára. Szituációk, szerencsés dolgok, emberek, barátok, családom, a belső kontroll a földön tartottak. Békében vagyok a korommal. Húszévesen zavart, az élet véges és soha nincs elég idő arra, hogy megismerd a planétát, a szépségeit, de amikor ránézek a gyermekeimre, egy kicsit úgy érzem, általuk halhatatlan vagyok. Átmeneti, különleges időszak ez, hiszen egyszerre vagyok apa és fiú. Látom az időskor szépségeit is, érzem azt, hogy bizonyos dolgokat el kell engedni, tudni kell lemondani róluk, és az a sors még mennyi szikrázó szépséget adhat. Életet a rock and rollon túl.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!