Iszapper: senki sem felelős?

Az első héten meghallgatott vádlottak tagadták bűnösségüket, egyikük sem ismerte el felelősségét, a környezetvédelmi vezető mondta mindössze, hogy együtt érez az áldozatokkal és hozzá tartózóikkal. A vádiratot dr. Fejes Péter korábbi megyei főügyész ismertette, aminek kapcsán elmondta, hogy mint 1 millió 755 ezer köbméternyi vörösiszap és lúgos víz árasztotta el Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet 2010. október 4-én.

A katasztrófa következtében tíz ember meghalt (a vádirat nyolc ember halálát köti össze közvetlenül a vörösiszap ömléssel), 226-an megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált. Az adatok szerint a X-es kazetta északnyugati oldala 2010. október 4-én 12 óra 5 és 12 óra 10 perc között szakadt át.  A vádhatóság szerint a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. illetékesei nem, illetve későn értesítették a hatóságokat, nem volt hatékony jelző- és riasztórendszer a tározóknál és védőgátak sem voltak kiépítve.

A katasztrófa bekövetkezte előtt a rendszer már jelzett, a szivattyúház vészjelzést adott le, de több mint egy óráig nem történt semmi. Elhangzott, hogy a vörösiszap felett lévő víz közömbösítése 2009 harmadik negyedévétől leállt, a talajtörésbe szerepet játszott, hogy a magas lúgtartalom tönkretette a talaj szerkezetét. A vádirat szerint a pusztítást okozó anyagban jóval magasabb, 13,3 pH-értéket mértek, szemben az engedélyezettel. A monitoring-rendszerrel kapcsolatban az ügyész úgy fogalmazott: a gátak monitoringja az 1980-as évek színvonalát sem érte el. 

A katasztrófa-elhárítási tervben megengedett víz kétszerese volt a tározóban, a víz és iszap magassága elérte a 24 méteres magasságot, ebből a víz átlagmagassága 4,-4,5méter volt. Csak az állam által átvállalt kár meghaladja a 23 milliárd forintot. Összefoglalva a nem megfelelő üzemeltetés, az ellenőrzési és monitoringrendszer hibáinak együttes hatása vezetett a vörösiszap-katasztrófához. Az ügyészség halált előidéző gondatlan közveszélyokozás vétsége, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó közveszélyokozás bűntette, gondatlanságból elkövetett környezetkárosítás és természetkárosítás vétsége, továbbá a hulladékgazdálkodás rendje megsértésének bűntette miatt emelt vádat 15 személy ellen.

P. Sándor (tizennegyed rendű vádlott), a kenyerestanyai szivattyútelep kezelője annyit mondott, hogy a legjobb tudása szerint mindent megtett, elvégezte, amit lehetett; felettese P. Ferenc (hatodrendű vádlott) is tagadata a terhére rótt vádakat. A szivattyúkezelő nyomozati szakaszban tett vallomásai szerint a gátszakadás minden előjel nélkül következett be, rövid áramszünet volt az esemény előtt. Kiderült, hogy a szivattyúházban lévő vonalas telefon nem működött, a mobilon meg nem volt térerő.

P. Ferenc soha nem tapasztata, hogy a X-es kazetta szivárogna. A vádlott a felolvasott vallomásához hozzáfűzte: „a rá bízott feladatokat az elmúlt 46 évben maximálisan teljesítette”. A szerdai napon tett vallomást D. József (ötödrendű vádlott), a hidrát gyártási divízió igazgatója, aki cáfolta a vád állítását, például azt, hogy nem a katasztrófát megelőzően 74 perccel, hanem kevesebb, mint negyedórával jelezett a kenyerestanyai szivattyú. Magyarázatott adott arra is, hogy a vész max. jelzés nem a katasztrófa bekövetkeztét jelzi, hanem azt, hogy a szivattyúk 87 százalékkal működnek, ilyen jelzést korábban is adott le a rendszer.

A szintén szerdán meghallgatott L. László (nyolcadrendű vádlottja), a katasztrófa idején a hidrát gyártási üzem termelési vezetője a X-es tározó gátján állva telefonon jelezte, hogy olyan katasztrófa történt, amire nem volt még példa az ország történetében; ötven méteren szakad át totálisan a gátfal északnyugti része. Telefonon szólt a gyárba a diszpécsereknek, hogy állítsák le a gyárat, tegyék meg a szükséges intézkedéseket, majd visszatérve a környezetvédelmi felelősnek is szólt, hogy értesítse a hatóságokat.

A csütörtöki napon a bíróság szembesítési jegyzőkönyveket is ismertetett, azok szerint több tűzoltó is azt vallotta, hogy W. Ferenc (tizenharmadrendű vádlott), a cég környezetvédelmi munkatársa olyan kijelentést tett, miszerint tudtak arról, hogy a X-es tározó átszakadásáig 4-5 hónap van hátra. Ezt a jegyzőkönyvek szerint cáfolta, azt mondta: olyan kijelentést tett, miszerint 4-5 hónap van hátra, míg a tározó megtelik. G. Gábor (hetedrendű vádlott), aki jelenleg a Mal Zrt. műszaki főtechnológusa, korábban a hidrát divízió vezetője volt, úgy vélekedett, hogy a gátat a soha nem látott eső alámosta. Erről egyébként több vádlott is beszélt, hogy a 2010-es esztendő nagyon csapadékos volt, akadt olyan hónap, amikor a szokásos négyszerese esett.

A hatóságok szerint ugyanakkor G. Gábornak egy olyan monitoringrendszer kiépítését kellett volna kezdeményeznie, ami időben előrejelzi a katasztrófát.

Sz.Tibornak (negyedrendű vádlott), mint diszpécsernek a katasztrófavédelmi tervben szereplő kilenc hatóságot, szervezetet kellett volna tájékoztatnia 2010. október 4-én, de csak a MÁV-ot, és azt is késve értesítette. Egészen háromnegyed egyig, azaz attól a pillanattól, amikor az első információk tudomására jutottak az első hívásig, azaz körülbelül 20 percig nem történt semmi. B. Antal (tizenötödrendű vádlott), a vállalat fődiszpécsere sem kívánt vallomást tenni, szerinte a vád nem tesz különbséget a diszpécser és a fődiszpécser munkája között, ugyanis előbbi önállóan végzi munkáját.

A héten utolsóként meghallgatott F. Józsefné (harmadrendű vádlott) laboratórium és környezetvédelmi vezető elmondta, hogy semmilyen olyan információról, adatról nem volt tudomása, ami szerint a X-es tározó alatti altalajjal problémák lehettek, az építmények állékonyságával kapcsolatos vizsgálat nem volt feladata. A vörösiszapban lévő egyetlen alkotóelem mennyisége sem haladta meg azt a szintet, ami alapján az úgynevezett  Seveso II. irányelv alapján az veszélyes anyagnak minősülne, ezért sem kellett vészhelyzeti terv elkészítésére kötelezve a cég.

Tárgyalás október 15-én folytatódik az ügy további vádlottjainak meghallgatásával, azon a héten, kedden és szerdán hallgatja meg a Veszprémi Törvényszék a büntetőper elsőrendű vádlottját, Bakonyi Zoltánt, a Mal Zrt. cégvezetőjét.  Az októberi tárgyalási napokon a bíróság várhatóan befejezi a vádlottak meghallgatását. Döntés született arról is, hogy februárban a törvényszék három napon keresztül helyszíni tárgyalást tart, végigjárják a hidrátgyártási diviziót, megtekintik a diszpécseri szolgálatot, a X-es tározót, illetve végigkövetik a vörösiszap útvonalát.