Rókák a városban? Nincs ok pánikra!

A lapunkhoz eljutott információk szerint a közelmúltban Pápán vörös rókát észleltek a Vajda Péter-, az Igal- és az egykori Kilián György-lakótelepen, Felsőváros több pontján, sőt, belváros közeli utcákban is. Érdeklődésünkre Gáspár Enikő, a Pápai Humán Állatvédő Egyesület elnöke kifejtette, jó ideje tudnak a jelenségről, hozzájuk is rendszeresen érkeznek hasonló bejelentések, ugyanis a vadon élő állatok természetes élőhelyeinek fogyatkozása és a közterületekre kidobott élelmiszermaradékok egyaránt a lakott településrészekbe irányítják a rókákat.

Hozzáfűzte, szakemberek már korábban megjósolták a vadállatok egyre gyakoribb megjelenését a városokban, mint ahogyan arról is világos ismeretek állnak rendelkezésre, hogy mit kell(ene) tenniük az embereknek ebben a helyzetben.

Több szempontból is fontos, hogy a háztartási hulladékot, főleg a feleslegessé vált élelmiszermaradékot gondosan zárjuk el szemeteszsákokban és szeméttárolókban, továbbá éjszakára ne hagyjunk az udvaron vagy a közterületeken állateledelt macskák, kutyák számára, mivel a könnyen hozzáférhető élelem miatt a rókák gyakrabban visszajárhatnak az emberek lakóhelyeinek környékére.

A szakemberek rendszeresen immunizálják a rókákat veszettség ellen, így alapvetően ezért sem kell tartanunk tőlük. A róka egyébként is általában kerüli az embert, nem agresszív vele szemben, miképpen a kutyára sem támad rá, inkább elszalad előle.

– Ha rókát látunk a városban, nincs mitől tartanunk, és általában teendőnk sincs egy ilyen szituációban. Nem kell félnünk, és persze nem szabad etetnünk, ne próbáljuk megsimogatni vagy megfogni, ne kergessük, egyszerűen hagyjuk békén. Okos, értelmes állatok, rendkívül jól alkalmazkodnak a megváltozott környezethez. Többnyire táplálékkeresés miatt jönnek be a városba, faluba, de aztán maguktól visszatérnek a saját területükre, a természetes élőhelyükre. Az a rókakölyök, amelyik település közelébe születik és ott nevelkedik fel, már természetesebbnek veszi az ember jelenlétét, adott esetben nem is fél tőle, ugyanakkor nyilván megtámadni sem fogja. A lakosság nagy része még nem szokta meg, hogy lakott területen is találkozhat rókával, pedig a jelenlegi folyamatok miatt számítani kell erre – hangsúlyozta Gáspár Enikő.

Ha egy róka tanyát verne lakott területen, illetve valamiért nem tudna kijutni onnan, az illetékes vadmentő szervezetet vagy vadőrt, esetleg az önkormányzatot kell értesíteni. A háziállatokra szakosodott állatvédők és gyepmesterek ebben a helyzetben – hatáskör hiánya és egyéb okok miatt – nem segíthetnek. A rókák a veszettség hordozóiként is ismertek, azonban Magyarországon a folyamatos és szakszerű veszettségmentesítésnek, vakcinázásnak köszönhetően a rókaállományból szinte teljesen eltűnt ez a betegség. Az immunitás kialakulását elősegítő csalétkeket évente kétszer, tavasszal és ősszel szórják ki kisrepülőgépekről a rókák élőhelyeire. Lakott területre nem juttatnak ilyen csalétkeket.

Az immunizálás nagyfokú hatékonysága ellenére sosem árt az elővigyázatosság, a veszettség szemmel látható jelei közé tartozik egyebek mellett az agresszív viselkedés, a görcsroham, a nyáladzó száj, vagy éppen a részleges bénulás, mint például a lógó állkapocs. A betegség tüneteit mutató róka észlelését a helyileg illetékes állategészségügyi hatóságnál vagy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) zöldszámán (06-80/263-244) kell bejelenteni.

A közhiedelemmel ellentétben a rókák lakott területeken való megjelenése és az emberek jelenlétéhez való hozzászokásuk önmagában nem utal veszettségre, sőt, ezek a vadállatok urbanizálódó fajnak számítanak: egyre inkább a városi életközösségek természetes részeivé válnak.