Leszakadunk a régiótól

A GKI Gazdaságkutató prognózisa szerint – mivel a magyar gazdaság perspektívátlan pályán döcög – 2014-ben csak 1,3 százalék körüli növekedés várható és folytatódik az ország leszakadása a régiótól.Az idén csak a mezőgazdaságnak, illetve a kedvező időjárásnak köszönhetően lesz a stagnálásnál valamivel jobb, évi 0,3 százalékos növekedés – állapította meg a GKI elemzése. Jó, hogy kikerültünk a túlzottdeficit-eljárás alól, de az ennek érdekében alkalmazott eszközrendszer – a kutatók szerint – lefagyasztotta a gazdaságot.

Így 2011-2014 között a magyar GDP átlagosan csak évi 0,4 százalékos növekedést produkál, ennél rosszabb teljesítménye egyedül Szlovéniának lesz. Állítják: ennek fő oka a hazai piac szűkülése és az ezt kiváltó téves gazdaságpolitika, és csak kevésbé befolyásolja a mérsékelt EU-s kereslet.

Közben romlik a nemzetközi megítélésünk is: az erőszakos rezsicsökkentés és a devizahitelek kivezetésének folytatása miatt a befektetők elfordulnak a magyar gazdaságtól, lanyhul a nemzetközi likviditásbőség is. Mindez negatív fordulatot okozhat a magyar gazdaság helyzetében. Világos, hogy a választási gazdaságpolitika a bankrendszert szemelte ki fő áldozatául. Egyre drágábbá teszi szolgáltatásait (az augusztusi 1,3 százalékos átlagos inflációval szemben a pénzügyi szolgáltatások áremelkedése 28,7 százalék volt!), bűnössé nyilvánítja múltbeli és jelenlegi tevékenységét.

Nemcsak a pénzügyi rendszerben, a termelésben és a keresletben sem láthatók a kibontakozás jelei

Így a bankrendszer nem tudja hatékonyan ellátni funkcióit. Minden költséget figyelembe véve a betéti kamat nem hoz reálhozamot a befektetőknek, a hitelkamat viszont magas a beruházóknak. A magyar bankrendszer likviditási és tőkehelyzete jó és javuló, de ez reálgazdasági szempontból rendkívül kedvezőtlen folyamatok árán megy végbe. A bankok az állami túladóztatás okozta veszteségeket a hitelállomány drasztikus leépítésével, anyabanki tőkeemeléssel ellensúlyozzák. Különösen a német és osztrák tulajdonú bankok csökkentik hitelállományukat, s a kivont likviditást döntően a régió más országaiba csoportosítják át. Ez nyilvánvalóvá teszi, hogy speciálisan magyar problémáról van szó – hangsúlyozta a GKI elemzése.

Nemcsak a pénzügyi rendszerben, de a termelésben és a keresletben sem láthatók a tartós kibontakozás jelei. Az üzleti szolgáltatások piaca stagnál, talán a reálkeresetek emelkedése éves szinten már kissé bővülő kiskereskedelmi forgalmat eredményez. Az iparban az első félévi visszaesés után az év végén némi exportélénkülés várható, így az évi bruttó termelés növekedése eléri az egy százalékot. A közszolgáltatások minősége és elérhetősége folyamatosan romlik.

A „valódi” magyarországi foglalkoztatás 2013-ban csökken, a statisztikailag kimutatott növekedés mögött a közmunka és a külföldi munkavállalás beszámítása áll. A kormány a közelgő választás miatt a közmunkások számát 200 ezer főre tervezi emelni. A reálkereset és a reáljövedelem két százalékkal nő, de a lakosság nem növeli a fogyasztását.

A GKI idei prognózisa szerint a GDP 2013-ban a 2010. évi szinten lesz. A beruházások 10 százalékkal, a lakosság fogyasztása pedig 1,5 százalékkal elmarad a három évvel ezelőttitől. Az infláció a 2012. decemberi öt százalékról az idén augusztusra 1,3 százalékra esett, részben az erőltetett rezsicsökkentés következtében. A GKI 2013 egészére 1,9 százalékos inflációt becsül.