A tihanyi levendulás története

Nem lehet nem imádni. Illa-ta, már a puszta látványa is nyugtatja a lelket, frissíti a szellemet. A levendula manapság divat, szinte minden formában felhasználják. Történetét azonban kevesen ismerik. Erről kérdeztük most Vers József tájegységvezetőt.

- Az első ültetvényeket Bittera Gyula híres gyógynövényszakértő telepítette a Tihanyi-félszigetre ipari felhasználás céljából 1924-ben. Egy öthektáros területet vett bérbe, és Franciaországból hozatott szaporítóanyagot. Az 1930-as évek második felére már 100 hektárnyi területet foglalt el a levendulamező. Bár feljegyzések nincsenek erről, de bizonyos, hogy alaposan vizsgálták a telepítés előtt a félsziget klímáját. Annak idején Tihanyban sokkal érezhetőbb volt a mediterrán éghajlat, a klimatikus és talajviszonyok kedvező feltételeket biztosítottak a levendula termesztéséhez.

Pusztai Flóra és Dorka édesanyjával, Árnhoffer Klaudiával Füléről érkezett Tihanyba levendulát szedni Fotó: Sági Ági

Tihanyra ma is jellemző a szubmediterrán, mediterrán éghajlati hatás, de ma már - a klíma melegedése miatt - nem érezhető annyira a különbség más magyarországi területekhez képest.

A telepítéstől a II. világháborúig felfelé ívelt a tihanyi levendula népszerűsége, ki-épült a kultúrája, még a tőzsdén is jegyezték a levendula-olajat. A fő célcsoport Németország és Európa volt, de eljutott a termék az Egyesült Államok piacára is. Aztán a II. világháború után államosították a területet, az ültetvények nagy részét kivágták, és beerdősödött a terület. Az ezredforduló környékén, 1996-ban közel 20 hektáron még szórványosan megtalálható volt a levendula a félszigeten, a Csúcs-hegy déli felén. Szerencsére elindult az újabb telepítés, szántóföld és kukoricaföld helyére ültették újra a levendulát.

Felismerték, hogy hatalmas érték, kincs ebben a térségben, amire kultúrtörténe-ti, turisztikai és természeti szempontból is szükség van.

Hogy mitől lett manapság ilyen népszerű a tihanyi levendula? Részben a sajtó-nak is köszönhető, mivel 1996-ban, amikor újra-telepítették a levendulamezőket, a média is többet foglalkozott a növénnyel, annak jótékony hatásával, természetes ható-anyagaival.

Ami szép, az gyógyít is. Korábban általános fertőtlenítő-gyógyító hatásáról volt ismert a levendula, ilyen célokra már a rómaiak is használták. Baktériumölő, rovar-riasztó, bőrsérülés esetén fertőtlenítő, kisebb rovarcsípésekre is használható, emellett izom- és ízületi fájdalmak enyhítésére is szolgál, tisztít-ja a légutakat, és nyugtató hatású.

Manapság italokat készítenek belőle, szörpöt, lekvárt, sőt még pálinkát is ízesítenek a virágával, de még húsok fűszerezésére is használják.

A felhasználást illetően az aratás folyamatáról is kérdeztük a tájegységvezetőt. - Régen sarlóval arattak, teljes virágzásban, amit hajnalban kezdtek és délelőtt 10 órára már be is fejezték, hogy minél kevesebb értékes olaj vesszen el a hőség miatt. Rögtön kezdték is a lepárlást. A folyamat manapság is ebből áll, azzal a kivétellel, hogy az aratást gépek végzik. 2017-től már a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság saját lepárlójával zajlik a művelet. Ez a folyamat tulajdonképpen a desztilláció. Természetesen nemcsak olajként használják, a lepárlás során keletkező levendulavizet is felhasználják vasalóvíznek, gyermekfürdetéshez, légfrissítéshez, illetve kozmetikai célokra.

- Divat lett a levendulából, a szó jó értelmében - zárja szavait József.