Erősödhet a polgármesterek pozíciója

Az egyik meghatározó önkormányzati szervezet, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) veszprémi főtitkárát, dr. Zongor Gábort, arról kérdeztük, hogyan látják a másik oldalról a megegyezés lehetőségét.

A főtitkár elmondta, hogy a korábbi fórumokon több kérdésben azért nem jöhetett létre megállapodás, mert a jegyzők jogállása kapcsán feloldhatatlannak tűnő ellentét volt az álláspontok között. 

A kormány csak akkor támogatta volna például a polgármesterek jogállásának megerősítését, ha a jegyzők esetében beavatkozási lehetőséget kapnak a közigazgatási hivatalok. 

Hétfőn a kormány elállt ettől a feltételtől, így elfogadhatóvá vált a nyolc területtel foglalkozó intézkedéscsomag. Ennek eredményeként jelentősen erősödhet a polgármesterek pozíciója a testületekkel való viszonyukban. 

Így például a képviselők minősített többsége - a megválasztottak számához mért nagyobbik fele - helyett legalább kétharmados többség kellene a testület feloszlatásához, s ezzel a polgármester megbuktatásához. 

Ugyanakkor a jelenlévők többsége a jövőben nem lesz elég azoknak a döntéseknek a megerősítéséhez, amelyek a polgármester szerint ellentétesek az önkormányzat érdekeivel. Az ilyen megismételt határozatokhoz minősített többség kellene majd.

A kormány támogatná a körjegyzőség alakítási feltételek enyhítését is, egyetértés volt abban is, hogy erősíteni kellene az önkormányzatok gazdálkodásának ellenőrzését. Ennek érdekében például az önkormányzatoknak dolgozó könyvvizsgálók az Állami Számvevőszék szakmai felügyelet alá kerülnének. 

Az önkormányzati oldal képviselői a testületek létszámának kormány által javasolt csökkentésébe akkor mennének bele, ha ezzel egy időben a Parlament létszámát is hasonló arányban csökkentenék. Ezzel kapcsolatban mindenképp rendezni kellene az összeférhetetlenségi kérdéseket is. 

A TÖOSZ szerint egyáltalán nem lehetnének olyan tagjai a képviselő-testületnek, akik közvetlenül függenek munkájuk révén az önkormányzattól, gyakorlatilag minden olyan személyt ki kellene zárni, aki a helyi intézményekben dolgozik. 

A közös önkormányzati álláspont ennél szűkebbre venné az összeférhetetlenségi szabályokat, a tilalom a közfeladatot ellátó helyi intézmények vezetőire, vagy az önkormányzattal hosszú távú szerződéssel közszolgáltatást ellátó vállalkozókra, az önkormányzati tulajdonú cégek vezetőire terjedne ki. 

A tiszteletdíj kérdésében a TÖOSZ eredetileg azt képviselte, hogy a helyi képviselők egyáltalán ne kaphassanak tiszteletdíjat, csak a számlával igazolt költségeik megtérítésére tarthassanak igényt. A közös álláspont ennél megengedőbb. 

Ugyanakkor azt elfogadják, hogy a parlamenti képviselőknél polgármestereknél is szűnjön meg az a lehetőség, hogy számla nélkül felvehetik tiszteletdíjuk meghatározott részét költségtérítésként.

A fenti változtatások perszere csak akkor valósulhatnak meg, ha a Parlamentben a képviselők kétharmada is áldását adja rájuk. 

Zongor Gábor az eddigi tapasztalatok alapján már azt is sikernek könyvelné el, ha a választásokkal, jogállással kapcsolatos módosításokat 2014-ig be lehetne vezetni. 

A legsürgetőbb egyébként is az érdemi rész, az önkormányzatok feladat- és finanszírozási rendszerének újraszabályozása, illetve a közszolgáltatásokhoz kapcsolódó megfelelő garanciarendszer kialakítása lenne.

(Fotó: Kőrösparti Beatrix)