EU: emelkedett az életszínvonal az új tagállamokban a bővítés nyomán

<b>Brüsszel</b> - Az új tagállamok számára az életszínvonal emelkedését, a régiek számára pedig az export- és beruházási lehetőségek bővülését hozta az Európai Unió öt évvel ezelőtti bővítése - állapította meg az Európai Bizottság az évforduló alkalmából készített értékelésében.

MTI

Következtetései között az is szerepel ugyanakkor, hogy az új országok nemzetgazdaságának teljes integrálása, a jövedelmi szintek teljes felzárkóztatása még a jövő feladata. 

Ügyelni kell a piacok további integrálására, a teljes uniós joganyag átültetésére és betartására. További erőfeszítések szükségesek az elért eredmények megőrzésére és a külföldi befektetések szintjének növelésére ezekben az országokban. 

Mindebben továbbra is kulcsszerepet játszik az unió felzárkóztatási politikája, az úgynevezett strukturális és kohéziós politika.

Az unió végrehajtó testületének megítélése szerint a két legutóbbi - 2004-es és 2007-es - bővítés mérföldkövet jelent Európa egyesítésének folyamatában. A gazdasági előnyök mellett a 12 országos szélesítés hozzájárult ahhoz, hogy megszilárduljon a demokrácia, és nagyobb fokú stabilitás és a biztonság alakuljon ki. 

Az elmúlt öt évben az EU nem csak területileg bővült, hanem erősebbé, dinamikusabbá és kulturális értelemben is gazdagabbá vált. 

Öt évvel ezelőtt Magyarország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Észtország, Szlovénia, Málta és Ciprus lépett az EU-ba, tavalyelőtt pedig Bulgária és Románia vált taggá. 

Joaquín Almunia pénzügyi biztos szerint a szélesítés valamennyi tagállam számára gazdasági előnyökkel járt, hiszen növelte azok versenyképességét, fokozódott a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés. 

Közös sajtótájékoztatójukon Olli Rehn bővítési biztos úgy fogalmazott, hogy a bővítés "gazdasági szempontból mind az új, mind a régi tagállamok, mind pedig az EU egésze számára előnyöket biztosít. 

A kibővült EU ma a világ legnagyobb integrált gazdasági térsége: a világ GDP-jének több mint 30 százalékát, a világkereskedelemnek pedig több mint 17 százalékát adja. 

Ennek következtében az EU döntő szerepet játszik a globális kérdések alakításában, és lehetősége van arra, hogy a globalizáció alakulását az uniós polgárok számára előnyös irányba befolyásolja - mutattak rá a biztosok.

Az új tagállamokban az egy főre jutó jövedelem 1999-ben a régi tagállamok átlagához viszonyítva 40 százalékot tett ki. Ez az érték tavaly 52 százalékra emelkedett, a növekedés 2004-2008-ban már elérte az 5,5 százalékot. 

Mindez ráadásul nem a régi tagállamok kárára ment végbe - derül ki a bizottság e témáról készített tanulmányából. 

Tavalyelőtt az új tagállamok kivitelének csaknem 80 százaléka irányult az EU többi tagországába, és a régi tagállamok is növelték exportjukat a térségbe. Az új tagállamokban a munkanélküliség - amely korábban gyakran igen magas mértéket öltött - 2007-re az EU korábbi tagállamaiéhoz hasonló szintre, azaz mintegy 7 százalékra csökkent. 

A tömeges munkaerő-beáramlással kapcsolatosan a régi tagállamokban tapasztalt aggodalmak nem igazolódtak be. 

A legtöbb befogadó tagországban a más tagállamokból származó munkavállalók aránya nem haladta meg a munkaképes korú lakosság 1 százalékát, emellett a migráns munkavállalók révén adott esetben a munkaerőhiányt is sikerült megoldani. 

A térség országai csak idén összesen hétmilliárd eurónyi uniós felzárkóztatási támogatásban részesülnek, az Európai Beruházási Bank pedig 11,5 milliárd eurónyi kölcsönnel segíti őket. 

Almunia arról is beszélt, nem szabad engedni, hogy a jelenlegi nemzetközi gazdasági válság "beárnyékolja e vitathatatlan sikereket". A bizottság szerint egy soktagú, egységes EU az egyes tagállamoknál nagyobb sikerrel tud fellépni ezen a téren. 

Az unió összehangoltan cselekedett például a bankszektor stabilizálásának és a gazdaság talpra állításának érdekében. A közös pénz léte és stabilitása is jobb és erősebb védelmet jelent az új tagországoknak - hangoztatta Almunia.

A pénzügyi biztos ugyanakkor úgy vélte, hogy az unió "többet is tudna tenni" a válság elleni fellépés támogatására az új tagországokban. Mint mondta, elsősorban még összehangoltabb, fokozottabb koordináltságú erőfeszítésekre gondol. 

Kijelentette azt is, hogy a nyugati bankok megerősítésére - brüsszeli jóváhagyással - hozott döntéseknek is segíteniük kell az tagállamokban. Az ottani nyugati érdekeltségű bankok is bizonyosan részesülnek ezen intézkedések előnyeiből - vélte Almunia.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!