Húshagyó kedd: holnap vége a farsangnak

Ezért e napot a féktelen vidámság, a tánc, a nóta és a jelmezes alakoskodás jellemezte mindig. A népi mondás szerint e napon csak egyszer ettek, de azt egyfolytában.
 
Az ünnep fő eseménye egykor a legényjárás volt, amelyet adománygyűjtés kísért. A legények különböző maszkokat vettek fel, beöltöztek és úgy járták végig a falut Nemesvámoson, Nemesgörzsönyben, Nagyvázsonyban is. 

Ahol nem adtak semmit nekik, ott sáros mésszel vagy korommal kenték össze a ház elejét. Gyulafirátóton a felvonulást tikverőzésnek nevezték, s a lányok arcát bekormozták a legények. 

Ennek termékenység-varázsló jelentősége volt. Csopakon, Paloznakon általában két legény öltözött be, egyik lánynak, másik legénynek. 

A házakba betérve megpiszkálták a tyúkokat, amiért tojásadományt kaptak. Pulán a menetben a központi szereplő egy házaspár volt. Az asszonynak öltözött legény sok alsószoknyát vett fel, mert a menetben többször hatalmasakat csaptak rá.