Ki gerjeszti a politikai válságot?

<b>Brüsszel</b> - A pénzügyi és gazdasági után immár politikai válság is sújtja az Európai Uniót, a nyugati és a kelet-európai tagállamok közti szakadékszerű nézeteltérések miatt - vélte szombati elemzésében a La Libre Belgique című belga lap.

MTI

A vasárnap tartandó brüsszeli válságcsúcs - valamint az azt megelőző kelet- és közép-európai külön csúcs - kapcsán a jobboldali lap úgy vélte, hogy a gazdasági nehézségekkel küzdő új tagországok úgy érzik: nyugati partnereik részéről nem nyilvánul meg kellően az unión belüli alapelvként emlegetett szolidaritás.

További problémát okoz a protekcionizmus kísértete nyugaton, amelyet Nicolas Sarkozy francia elnök idézett meg, de azóta Spanyolország, Olaszország és Németország is követte a francia példát.

Miközben keleti vezetők - köztük Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök - az euróövezet bővítésének gyorsítását sürgetik, nyugaton ezt sokan kockázatos lépésnek tartják, tekintettel a keletiek gyengébb gazdasági stabilitására.

Az új tagállamokban nyugtalanságot okoz az euróövezeten belüli különszövetkezés, az eurókötvény terve is - írja a lap kommentátora.

A jelentős keleti bankérdekeltségekkel rendelkező nyugatiak viszont a keleti bankszektor helyzete miatt tartanak további válságjelenségektől.

Idézett a lap egy francia Kelet-Európa-szakértőt is, aki szerint gondot okoz az is, hogy a 2-5 éve csatlakozott kelet-európaiak uniós beilleszkedése még nem fejeződött be. Így nincsenek még felkészülve arra az új típusú koordinációs és irányítási feladatra sem, amelyet a gazdasági válság kezelése követel meg.

A válság újra felveti az európai integráció fokának kérdését is - hangoztatta a szakértő.