Szűcs Erika: "A roma foglalkoztatás nagyon nehéz ügy"

- A gazdasági válság leglátványosabb hatása, hogy sora zárnak be a munkahelyek. Mit tudnak tenni ennek elkerüléséért?

- Ma a munkahely megőrzésen van a legnagyobb hangsúly, amire 16 milliárd forintot fordítunk a hazai Munkaerő-piaci Alapból. Ebből hatmilliárdot az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány fog szétosztani. 

"A roma foglalkoztatás nagyon nehéz ügy"
(Fotó: Gáspár Gábor)

A könnyített feltételek már fent vannak a honlapon. A pályázati felhívást eddig már több, mint háromezren töltötték le, s hatvan pályázat már be is érkezett. Alapvetően a kis-, és közepes vállalkozások jelentkeztek. Tízmilliárd forintot pedig a regionális munkaügyi központokon keresztül lehet elérni. 
 
Ezen túlmenően további 37 milliárd forint uniós forrás biztosítunk még munkahely megőrzésre. A hónap végéig kidolgozzuk a hozzáférés feltételeit. Ezt gyakorlatilag mindenki igénybe veheti, de erre a keretösszegre inkább a nagyobb vállalatok fognak jelentkezni. Ebből kívánjuk finanszírozni a vállalatok négynapos munkahétre történő átállását, feltéve ha megtartják a munkahelyeket.
 
- Amikor meglátogatta a MOVE Zrt. új faüzemét, azt mondta, meg kell becsülni azokat, akik az ilyen nehéz időben is beruházásra adják a fejüket. Értük mit tesznek? 

- Különös figyelmet szentelünk azokra, akik fejleszteni, beruházni kívánnak, nekik megfelelő támogatást kell kapniuk. 

Úgy alakította át a gazdasági tárca az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázatait, hogy az automatikusan elnyerhető összeget ötvenmillió forintra emelte, egy százalékponttal nőtt a Széchenyi Kártya tulajdonosoknak nyújtott kamattámogatás, a hitelek törlesztő idejét szintén megemelték, a hátrányos helyzetű térségeken a támogatás intenzitása nőtt (elérheti az 50 százalékot), megszűnt az árbevétel növekmény követelmény.
 
- Idén hirdették meg a közfoglalkoztatási programot. Mennyiben más ez, mint a közmunka?

- A közmunka országos szintű program, már évek óta folyik, s tapasztalatok nagyon kedvezőek. A közfoglalkoztatás a települési önkormányzatok bázisán indul, már az év első felében. Ez is megnöveli a foglalkoztatási lehetőségeket. 

Ezt a két programot szeretnénk egymáshoz fésülni, mert nagyon jó feladatcserék végezhetők, ugyanakkor a célcsoport terén is részbeni átfedések vannak.
 
A közfoglalkoztatásnak kettős szerepe van, egyrészt a munkaerő piacról kiszorult, nehezen foglalkoztatható emberek számára teremtsen időről időre lehetőséget, másrészt a most tervezett közmunkák a válságkezelés szerves részeivé is válhatnak.
 
- A napokban segédápoló munkával bővült a közmunka. Lesz-e más lehetőség is?

- A most zajló téli-tavaszi közmunka keretében eddig a klasszikus munkákat (elsősorban tereprendezések) végezték. Ehhez csatlakozott most a segédápolói lehetőség. 

A programba bekapcsolódik a Honvédelmi Minisztérium, valamint a vízügyesek is, tehát ezeken a területeken is lesz közmunka lehetőség. Előkészítés alatt áll a 21. századi közmunka, ami konkrétan a papíralapú adatok digitalizálást jelent.
 
- A romák integrációját nagyban segítené, ha részükre is kínálnának munkalehetőséget…

- A foglalkoztatási paktumokban, a partnerségek rendszerében intézményes szinten kívánjuk megjeleníteni a romákat. E téren az önkormányzatoknak, az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnak, a szociális szakembereknek, a képzőszerveknek, na és a romáknak együtt kell működniük. 

Hazánkban 185 ezer a rokkantsági járadékos
(Fotó: Gáspár Gábor)

A roma foglalkoztatás nagyon nehéz ügy. A közelmúltban került elénk egy felmérés a vállalatok társadalmi felelősségvállalásáról. A fontossági sorrendben huszadik helyen a roma-, 16. helyen a hátrányos helyzetűek foglalkoztatása szerepelt. 

Pedig ha valaki szociális segélyre jogosultat foglalkoztat, három évig teljes járulékmentességet kap! Létezik egy társadalmi attitűd, amit át kell törni, ehhez önmagában kevés a pénz. 

A romák foglalkoztatásában a közfoglalkoztatási program lehet az első lépcső, aminek a segítségével a roma foglalkoztatás a versenyszférában is ténylegesen és jelentősen növelhető lesz.
 
- Hazánkban a nyugdíjasok 90 százaléka nem éri el a tényleges nyugdíjkorhatárt. Nem érzi, hogy ez is feszíti a társadalmat?

- A korhatár alatti nyugdíjazás különböző okok miatt következett be. A nyugdíjrendszer az elmúlt három évben jelentősen szigorodott, csak a társadalom nem tudja. Az egyik feszültségpontot, a fegyveres testületek nagyon laza nyugdíjazási feltételeit megváltoztattuk, igaz, viszonylag hosszú átmeneti idővel. 

Hazánkban 185 ezer a rokkantsági járadékos, ők nem szereztek annyi szolgálati időt, hogy rokkantnyugdíjra vagy rehabilitációs járadékra jogosult legyenek. 

További 30 ezer ember átmeneti járadékon várja, hogy elérje a nyugdíjkorhatárt. Szeretnénk őket is munkába vonni. 

Erősíteni és támogatni kell a különféle közösségi típusú foglalkoztatási formákat, mert akkor az a félmillió aktív-, és munkaképes korú, munkára képes embert nem szociális jövedelemből kell eltartani, hanem saját munkájával értéket termel, s hozzájárul a közös kiadásokhoz.