A veszprémi Bonnie és Clyde - Veszprémi rablópáros

A tárgyaláson az ügyészség vádjából kiderült, hogy tavaly szeptember 13-án Budapesten a 31 éves Sz.-né B. Piroska vett egy gázriasztó pisztolyt a 20 éves K. Richárddal együtt. Másnap este nem sokkal zárás előtt Sz.-né megjelent a veszprémi Munkácsy utcai Kecske sörözőben - barátja akkor már ott volt -, s a játékterem alkalmazottjára fogta pisztolyát.

A napi bevételt követelte - a kasszában több mint 700 ezer forint volt. Az alkalmazott a felszólításnak nem tett eleget, ezért a nő megfenyegette: Meg akarsz halni?! Ekkor a teremfelügyelő kicsavarta a nő kezéből a fegyvert, mire az elszaladt, csakhogy az egyik vendég az útját állta. Ekkor lépett oda K. Richárd, aki leütötte a férfit. A nővel együtt kifutott a teremből.

A Nyírségből származó, Veszprémben élő Sz.-né a tárgyaláson rezzenéstelen arccal válaszolt a bírónő kérdéseire. Elmondta, egyedül él, a vendéglátásban alkalmi munkákat vállalt, amiből úgy átlag 150 ezer forint jött össze havonta.

Bűnösnek érzem magam! - jelentette ki, de vallomást már nem kívánt tenni. Ezért a bírónő fellapozta az aktát, s idézeteket olvasott fel vallomásából: Egyedül követtem el a rablást, amiben Ricsi nem vett részt. Nem is tudott róla. A fegyvert együtt vettük, de ő nem kérdezte, hogy miért kell. Anyagi gondjaim voltak, azt hittem, hogy kétmilliót tartanak a kasszában. A fegyverben nem volt lőszer, nem is vettem hozzá. Nagyon megbántam a történteket. Nem gondolkodtam, csak cselekedtem. Ricsit három hónapja ismerem, nem bujkáltunk. Van egy barátom a börtönben, vele tartom a kapcsolatot.

Ügyvédje kérdésére elmesélte, hogy nevelőotthonban nőtt fel. Később az esztergomi leánynevelőbe került, ahonnan 14 évesen megszökött. Akkor a városban hárman megerőszakolták - teherbe esett. Gyermekét nem sokkal a szülés után elvesztette, ekkor a debreceni pszichiátrián kezelték. Három évvel ezelőtt ismét várandós lett, de a második gyermeke is meghalt. Ez után kísérelt meg öngyilkosságot. Azóta gyógyszereket szed, így volt ez a rablás idején is.

A 20 éves K. Richárd sem tett vallomást, csak annyit mondott, hogy nem érzi magát bűnösnek. Dr. Szakács Katalin bíró az ő nyomozati vallomásából is idézett: Nem vettem észre a nőt, amikor bejött a szórakozóhelyre. Csak a sikoltozására lettem figyelmes, ekkor szabadítottam ki Piroskát az egyik vendég kezei közül. Ártatlanul tartanak fogva, mondta annak idején a nyomozóknak, mert olyan helyre nem megyek rabolni, ahol ismernek. Rosszkor voltam rossz helyen, tette hozzá. A sörözőből való menekülését, majd bujkálását azzal indokolta, hogy félt a tulajdonos embereitől, hogy elverik korábbi nézeteltérésük miatt.

A tárgyaláson a fiatalember barátnője azt mondta: benne nem merült fel, hogy Richárd és Piroska jóban vannak. Ennek ellentmondott egy sms-üzenet, amit Richárdnak küldött a balhé után két nappal: Nem tudom, hogy hol vagytok, mit csináltok. Összefeküdtetek? Nem akarok tíz évet ülni a semmiért! Kijelentette, nem tudja elképzelni, hogy barátja ilyen bűncselekményt elkövetne.

Az akkor még a sörözőben teremfelügyelőként dolgozó fiatalember őszintén elmondta, bizony megijedt, amikor Piroska ráfogta a fegyvert: Nem tudtam, hogy igazi-e. Amúgy tök lazán tartotta. Amikor a bevételt követelte, megkérdeztem tőle, hogy hülyéskedsz?! Tele van a terem kamerával. Ráfogtam a kezére, kicsavartam belőle a pisztolyt. Amikor kifutott, elkapták, de akkor Richárd leütötte az ismerősömet. Együtt voltak, ez egyértelmű.

A többi tanúnak sem fért kétsége ahhoz, hogy a páros együtt tervelte ki és hajtotta végre a rablást.

A rablót feltartóztató férfi, a pultos hölgy barátja, azon lepődött meg, hogy fejbe verték, holott csak ismerősök tartózkodtak a szórakozóhelyen. A riasztó fegyvert ő is igazi lőfegyvernek nézte. (Sz.-né a pisztolyról lefestette a fehérbetűs feliratot, hogy azt mások éles lőfegyvernek higgyék.)

Többen állították, hogy az utcán is együtt menekült a páros, sőt a fiatalember egyszer felsegítette a nőt a járdáról, amikor elesett.

Ezek után az ügyésznő kérte Sz.-né elmeorvosi vizsgálatát, amihez csatlakozott a vádlott védője. Arra a kérdésre vártak választ, hogy a nő a rablás idején mennyire volt beszámítható, tisztában volt-e cselekedete súlyával.

A per két hónappal később folytatódott azzal, hogy a bírónő ismertette a szakértő véleményét:semmilyen tudatzavar nem befolyásolta Sz.-nét a rabláskor. Ezek után a bíróság, dr. Szakács Katalin büntető tanácsa fegyveres rablás kísérlete miatt a nőt két évi, társát egy év négy hónapi börtönbüntetésre ítélte. Mindkettőjüket a tárgyalás végén szabadlábra helyezték a másodfokú bíróság döntéséig.

Az ügyészség képviselője súlyosbításért fellebbezett. Sz.-né védője, dr. Kovács Levente a tárgyalás után azt nyilatkozta, hogy elfogadták a döntést, de szerintük nem rablás, hanem lopás kísérlete és garázdaság történt. Mivel a bíróság rablás kísérletét állapította meg, kedvező döntés született.

A másodrendű vádlott és védője, dr. Szabó Géza felmentésért fellebbezett, mert szerintük nem beszélték meg előre a bűncselekményt. Védence egy másik helyiségben volt a rablás idején, s csak akkor jött ki, amikor hölgyismerősét megtámadták. Amennyiben a fiatalember elkövette volna a fegyveres rablás kísérletét, tette hozzá az ügyvéd, úgy korrektül döntött a bíróság.

Az ítélet nem jogerős.

A Kecske sörözőbe nem sokkal záróra előtt érkezett a vádlott
Fotó: Penovác Károly