Hétszáz erdész tanácskozása

A nagy múltú szakmai szervezet tagsága története során harmadszor, a trianoni diktátum óta azonban először találkozhatott az alma maternek helyet adó, festői városkában. A rendezvényt a földrajzi közelség okán a balassagyarmati Ipoly Erdő Zrt. szervezte. A fő ok, amiért a választás Selmecbányára esett az, hogy éppen kétszáz éve, 1809-ben itt vette kezdetét a magyar erdészeti felsőoktatás. A nagy hírű akadémia 111 évvel később költözött át Sopronba, az első világháborút lezáró trianoni diktátum következményeképpen.

Az ünnepségen Selmecbánya polgármestere, Pavol Balzanka a világ első, 1762-ben alapított bányászati főiskolájának jelentőségéről, a testvérváros Soporon első embere, dr. Fodor Tamás az európai szellemiség összekötő erejéről fejtette ki gondolatait. Prof. dr. Faragó Sándor, a Nyugat-Magyarországi Egyetem rektora beszédében utalt arra, hogy a magyar erdészek a mai napig otthon érzik magukat a városban. Kiss László, a rendezvényt szervező Ipoly Erdő Zrt. vezérigazgatója a selmeci gyökerek közösségteremtő erejéről szólt.

A jeles alkalomból az erdészek magyar, szlovák és német nyelvű emléktáblát avattak a selmecbányai Szentháromság téren. Az esti ünnepi közgyűlésen, amit szomszédos Szentantal kastélymúzeumában tartottak, kitüntetéseket is átadtak is a szakembereknek: megyénkből Fülöp Tibor erdésztechnikus, a Devecser környéki magánerdők gazdálkodásának szakirányítója és erdészeti integrátora, az erdőtulajdonosok közösségi és egyesületi életének szervezője vehette át az OEE elismerő oklevelét.

Július 4-én, szombaton, hazai, börzsönyi és cserháti kirándulásokkal zárult a program.

Selmecbányán 1809-ben kezdődött az önálló erdészeti felsőoktatás, de a bányászati fakultáson már 1770-től zajlott ilyen képzés. A diákok eleinte minden tárgyat németül tanultak.

Az akadémia 1920-ban menekült Magyarországra, a bányamérnöki kar Miskolcon, az erdőmérnöki Sopronban talált otthonra.

Magyarország a trianoni diktátummal erdőterületének 88, ezen belül fenyveseinek 97 százalékát elvesztette. Az arra alkalmas területek újraerdősítésével 1920 óta az ország korábban 12 százalékos erdősültségét 20-ra sikerült emelni: ez világszerte páratlan eredmény. A tervek szerint az elkövetkezendő évtizedekben még az ország területének további 5-7 százalékára telepítenek erdőt.

A volt selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia ma is erdészeti felsőiskolaként működik, 240 diákkal. A világon másodikként - Dél-Afrika után - itt folytatnak állami szintű solymászképzést.

Fotó: Faragó Zoltán