Kellenek a cigány segítők - Nyolchónapos közösségfejlesztő képzés kezdődött

Mint lapunkban már olvashatták, a Magyarországi Cigányok Független Érdekvédelmi Szövetsége (MACIFÉSZ) romáknak indított nyolc hónapos közösségfejlesztő képzésén 13-an, a három hónapos személyi segítő képzésén 30-an vettek részt.

A közös munka áprilisi lezárulásáig a regionális munkaügyi központtól jövedelmet is kapnak. A programhoz az önrészt a megyei önkormányzat biztosította.
 
A program résztvevői havonta más-más helyen közös megbeszélést tartanak, melyen megismerkednek az adott térségben dolgozó személyi segítő munkájával és az érintett településeken élő cigányok helyzetével.

A múlt héten Pápateszérre látogattak, ahol Jónás Cecília személyi segítő számolt be munkájáról és a község, illetve az önkormányzati intézmények vezetői mondták el tapasztalataikat, javaslataikat.
 
Mint Szalczer György polgármester tájékoztatójából kiderült, Teszéren is jelentős számú cigány él, akiket különösen sújtottak a térségben kialakult gazdasági gondok.

Ugyanakkor nem kizárólagosan roma problémáról van szó, mások is hasonlóan nehéz helyzetbe kerültek, hangsúlyozta a polgármester, aki úgy vélte, hogy a megoldásra egyedül nem lesznek képesek. Helyben mindenképpen elengedhetetlen, hogy mindenki őszintén elmondja a problémákat.
 
Viasz-Kádi Márta óvodavezető és Léhner Ilona iskolaigazgató az intézményekben tanuló cigány származású gyerekek helyzetéről adott tájékoztatást. Mit elmondták, nem vezetnek származás szerinti nyilvántartás, most is csak a MACIFÉSZ kérésére próbálták összegyűjteni, kikről is lehet szó.
 
A kétcsoportos óvodába járó 40 gyerek nagyobbik fele, 26 fő sorolható a romák közé. A községben mindenkit beirattak, néhány család kivételével rendszeresen járatják őket.

Az óvodavezető szerint az lenne a szerencsés, ha mindegyik gyerek már három éves korától az óvodában megtanulná az alapvető viselkedés szabályait, bővítené szókincsét, mert különben behozhatatlanul lemarad a többiektől.
 
A négy községre kiterjedő iskola 143 tanulójának 45 százaléka, az alsó tagozatosoknak fenntartott napközibe járók 90 százaléka roma származású. Az összes tanuló 60 százaléka számít hátrányos helyzetűnek, köztük azonos arányban vannak a cigányok és a nem cigányok.

A szülők alacsony iskolai végzettsége miatt halmozottan hátrányos helyzetű körbe soroltak 80 százaléka a cigány származásúak közé tartozik. Az iskolában 30 tanuló osztályzata négyes vagy annál jobb, közülük több mint 15 cigány. Olyanok is végeztek az iskolában, akik gimnáziumban tanulnak tovább, várhatóan lesznek diplomások is.
 
Az igazgatónő szerint a nem megfelelően viselkedő, rosszul tanuló gyerekek a szülői követelmények hiánya miatt kerülnek ilyen helyzetbe. Van olyan szülő, aki szeretne, de nem tud hatni a gyerekére, de van sajnos olyan is, aki nem is akar.

Léhner Ilona szerint tudatosítani kellene mindenkiben, hogy egy gyerek számára a legfőbb program az iskola, a nyolc osztály elvégzése, mert enélkül elveszt minden lehetőséget az életben. Kitért arra is, hogy a nagy cigány családoknak fontos szerepe van az iskola fennmaradásában.
 
Mindkét intézmény pályázati támogatásból nyert forrásokkal és az iskolát fenntartó önkormányzatok támogatásával is segíti a cigány tanulók integrálódását.

*
A két intézményvezető és a polgármester is nagyon hasznosnak ítélte Jónás Cecília közvetítő munkáját a gyerekek szülei felé. Ugyanakkor Szalczer György azt is elmondta, hogy egyes felnőttekkel nem igazán lehet szót érteni.

A programot vezető Kozák Jánossal, a MACIFÉSZ elnökével együtt úgy vélték, hogy hosszú távon szükség van a cigány segítőkre. A polgármester szerint ezt valamilyen központi forrásból kellene megoldani, mert az önkormányzatok mostanában erre nem tudnak pénzt biztosítani.