Aladdin meséje a Pegazus bábszínpadán

Az Ezeregy éjszaka meséi legendás arab mesegyűjtemény, amelynek történetei szájról szájra terjedtek, különféle változatait az évszázadok folyamán különböző szerzők, fordítók újabb fordulatokkal színezve írásban is rögzítették. A mesék eredete a kora középkori Arábiába és Perzsiába nyúlik vissza. A leghíresebb történetek az Aladdin és a bűvös lámpa, az Ali Baba és a negyven rabló, valamint a Szindbád utazásai. Az Aladdin-történet mesefolyamának, mesés fordulatainak bábszínpadra állítását a kellő tömörítéssel a színpad állandó tervező-rendezője, Sarkadi Nagy László végezte el.

A történet szerint Aladdin, a léhűtő ifjú, nem tanult szakmát, csak csellengett a vásott utcakölykökkel, egy napon mesés lehetőséget kap a sorstól: Jafar, a gonosz varázsló őt bízza meg, hogy a föld mélyében rejtőzködő kincses barlangból előhozza neki azt a lámpást, amely csodálatos erővel bír, ég és föld urává teheti tulajdonosát. Aladdin eleinte húzódozik, de a kényszernek engedve elindul, hogy felfedezze a barlang titkait.

Megérzi Jafar kérése mögött a gonoszságot, hogy a lámpással a varázsló az emberek elleni tettre készül, ezért nem engedelmeskedik. A barlangban rejtőző kincsekből igyekszik kihozni, amennyit csak lehet, de Jafar bosszúból rázárja a barlangot. A mese fordulatai, a lámpás csodás használata, a benne rejtőzködő készséges és engedelmes dzsinn előhívása, segítsége Aladdint gazdag ifjúvá emelik.

A mesejáték alkalmat kínál az arab kultúra, a zene, az arab népi művészet, a mohamedán környezet, a perzsa költészet szépségeibe való bepillantásra is. A díszlet is ezt szolgálja, a játék kezdetén felcsendülő költői gondolatok, és a keleti ritmusokat, hangulatokat megszólaltató zene, Kövi Szabolcs muzsikája, a szereplők (Hegedüs Gabriella, Végh Zsolt, Meleg Gábor) játéka, a bábok megelevenítése, a füstölőből áradó illatok a mesés kelet világát idézik.

A történethez keretet az Ezeregyéjszaka meséinek legendás alakjai, Sahriár király és a szép szavú, mesemondó Seherezádé beszélgetése adja. A kommunikáció a színpad és nézőtér között sem marad el, az ámulat perceit a kicsattanó gyermeki nevetés váltja fel, s annak a tudata, hogy a mese irányítását, a történetfűzést a gyermekek is alakíthatják bekiabálásukkal.