Daimler-botrány: Magyarország is érintett

A tranzakcióval kapcsolatban az EvoBus Austria vállalat jóváhagyta 333 370 euró "jutalék" kifizetését az amerikai USCON cégnek azzal a megállapodással, hogy az összeg egészét vagy egy részét magyar kormánytisztviselőknek továbbítják.

 Korábban:
Magyarország is érintett a Daimler vesztegetési botrányában - derült ki az amerikai igazságügy-minisztérium keddi keresetéből, amely szerint a Daimler külföldi kormánytisztviselőket fizetett le azért, hogy az autógyár termékeit vásárolják meg.
Megvesztegetést állítólag legalább 22 országban - egyebek mellett Kínában, Oroszországban, Horvátországban és Magyarországon - követtek el. A listában szerepel még például Szerbia és Lettország, továbbá Irak, Törökország, Türkmenisztán, Üzbegisztán és Vietnam is. Az 1998 és 2008 közötti állítólagos lefizetésekkel a német Daimler a kereset szerint több százmillió dollár értékű szerződéshez jutott.

A Daimler nem kommentál, de fizet

A Daimler egyelőre nem kommentálta az amerikai igazságügyi minisztérium Washingtonban nyilvánosságra hozott keresetét, amely szerint a németországi autógyár termékeinek eladása érdekében külföldi kormánytisztviselőket fizetett le.

A szerda reggeli berlini híradások ugyanakkor megerősítették azt az értesülést, amely szerint a megvesztegetett országok listáján Magyarország is szerepel. A Deutschlandfunk és több más rádió-, illetve televíziós állomás ugyanakkor arról számolt be, hogy a megvesztegetés által érintett, legkevesebb 22 ország közül Oroszország, Kína, Egyiptom, továbbá Görögország és Törökország szerepel a szóban forgó korrupciós lista élén.
   
Egyben megerősítették azt is, hogy a peren kívüli megegyezés érdekében a stuttgarti székhelyű konszern kész 185 millió dollár büntetést fizetni az amerikai hatóságoknak.
   
A Handelsblatt című üzleti és egyben politikai napilap szerdán ugyancsak beszámolt a korrupciós ügyletről, kiemelve, hogy a Daimler megegyezésre törekszik. Az újság információja szerint az amerikai igazságügyi hatóságok, illetve  a német konszern képviselői az április 1-re kitűzött bírósági tárgyaláson egyeztetnek minderről, a Handelsblatt azonban - a többi hírközlő szervvel együtt - a megegyezést és ennek kapcsán a büntetés kifizetését készpénznek vette.
   
A washingtoni kereset szerint a Daimler 1998 és 2008 között - azaz tíz éven keresztül -  az amerikai törvényeket megszegve az üzletkötések fejében megvesztegetési pénzeket fizetett legkevesebb 22 ország kormányzati képviselőinek. Az érvényben lévő amerikai jogszabályok szerint az Egyesült Államok hatóságai  megalapozott gyanú alapján törvénybe ütközőnek minősíthetik bármelyik olyan külföldi cég korrupciós  tevékenységét, amelyik a New York-i tőzsdén részvényekkel rendelkezik.  A Daimler ezek közé tartozik, és a külföldi kormányzati tisztviselők megvesztegetése bűncselekménynek számít.
   
A megvesztegetésekre a hírek szerint a német konszern egyik korábbi alkalmazottja még 2004-ben hívta fel az amerikai felügyeleti hatóságok figyelmét, és - mint a Deutschlandfunk rádió fogalmazott - "mindent kipakolt". A Washingtonban nyilvánosságra hozott keresetből ugyanakkor azt tűnt ki: az amerikai igazságügyi minisztérium szilárd meggyőződése, hogy a Daimler 2004 után is folytatta törvénybe ütköző tevékenységét. A gyanú szerint az egyes országokban megvesztegetett személyek között kormányzati, illetve más közigazgatási tisztviselők vannak, akik meghatározó módon befolyásolhatták a Daimler üzletkötéseit.
    
A 185 millió dolláros büntetést állítólag fele-fele arányban az amerikai tőzsdei felügyelet, illetve az igazságügyi minisztérium kapja. Hivatalosan azonban mindezt sem az amerikai minisztérium, sem a Daimler nem erősítette meg.
   
Szerdai berlini értesülések szerint a stuttgarti autógyár jogi képviselői a megegyezést keresve egy másik német konszern, a Siemens példájából indultak ki. Európa és a világ egyik legtekintélyesebb elektronikai konszernje évekkel ezelőtt az amerikai felügyeleti hatóságoknál hasonló korrupciós gyanúba keveredett. Az ugyancsak az amerikai tőzsdén jegyzett, müncheni székhelyű konszern ezek után viszonylag gyorsan belátta, hogy jobb a megegyezés, és az amerikai hatóságoknak önkéntesen mintegy 400 millió dollárt fizetett.