Oktatástól az utakig - Válaszolnak a 6-os és 7-es választókerület képviselőjelöltjei

A Napló az olvasók jobb tájékozódását segítő szándékkal megkereste a megyében induló országgyűlési képviselőket, hogy a választókerületükben aktuális kérdésekben fogalmazzák meg véleményüket. E válaszokat a választókerületek sorrendjében április elsejétől olvashatják a naplo-online.hu-n.

Sorozatunkban utolsóként a 6. és 7. számú országgyűlési választókerületben induló képviselőjelöltek válaszoltak kérdéseinkre.

A 8-as út gyorsaforgalmi úttá való átalakításáról, az oktatás jelenlegi struktúrájáról, az önkormányzatok és képviselők számáról, a veszprémi városköpont átalakításáról is véleményt kértünk a jelöltektől.

Lapozzon a jelöltek válaszaiért!

OLDALTÖRÉS: Brantmüller László

Brantmüller László, az MSZP országgyűlési képviselőjelöltje. A 28 esztendős politikus a Pannon Egyetemen végzett, európai uniós szakértő, az MSZP megyei alelnöke.

Elfogadhatónak tartja-e hogy elmaradt a 8-as főút gyorsforgalmi úttá alakítása? Hogyan képzeli el a fejlesztést?

A 8-as főút fejlesztése nem csupán a választókerület érdeke, ez az egész megye gazdasági fellendülésének egyik kulcsa. Nem elég, hogy a választókerület döntéshozói összefognak a kérdésben, hanem megyei szinten szükséges a kérdést kezelni. Belátható, hogy a szomszédos megyéknek nem érdeke a veszprémi szakasz fejlesztése, ezért sokkal határozottabb, párthatárokon túllépő fellépésre van szükség. Nem sajtótájékoztatóktól épülnek az utak.

Jónak tartja-e az oktatás jelenlegi struktúráját? Hogyan alakítaná át? Buktatna-e alsó tagozatban?

Én 8+4 osztályos rendszerben tanultam, és biztos van előnye a többi struktúrának is, nem hiszem, hogy eljárt volna az idő korábbi rendszerünk felett. Az oktatás területén tapasztalatom felsőoktatás-politikában van. Felháborít, mikor több politikus arról beszél, csökkenteni kell a hallgatók befolyását az egyetemek irányításába. Sok helyzetben a hallgatók támogatásán múlt, hogy egy intézmény képes volt-e modernizációs intézkedéseket tenni.

A megyei önkormányzat és a regionális fejlesztési ügynökség egyaránt közpénzből működik. Változtatna-e ezen?

A magyar önkormányzati rendszer sajátossága a középszint, a megyei önkormányzat relatív erőtlensége, eszköztelensége. Áttörést csak egy a megyéknél nagyobb, a társadalmi-gazdasági reálfolyamatokkal harmonizáló feladatkörű és forrásokkal rendelkező területi önkormányzat, a regionális önkormányzat létrehozása jelenthet. Az ehhez szükséges parlamenti többség azonban eddig nem volt biztosítható, a gond pedig változatlanul megoldásra vár.

Csökkentené-e a települési önkormányzatok számát? Ha nem, miért nem? Ha igen, milyen mértékben?

Az önkormányzatok számánál fontosabb kérdés az általuk ellátott közfeladatok felülvizsgálata: ezek differenciált telepítése a különböző nagyságú és teljesítőképességű önkormányzatok között. Az állami szerepvállalás csökkenése az önkormányzatokat fokozott, sokszor erőn felüli vállalásra sarkallta a növekvő lakossági igények teljesítése érdekében. Ezért a központi finanszírozás újragondolásával át kell alakítani az önkormányzati források körét.

Helyesli-e a veszprémi városközpont átalakítási tervét? Szükség van-e az aluljáróra és egy másik kialakítására?


Két szempontnak mindenképpen érvényesülnie kell. Egyrészt a Kossuth utcának meg kell őriznie a már létező közösségi tér funkcióját; a felújítás nem mehet szembe az itt élők igényeivel. Másik szempont a közlekedők érdeke: nem elég felújítani egy kereszteződést, ha nincs mögötte teljes, átgondolt koncepció. Meggyőződésem, hogy a választókerületek határán zajló fejlesztés komolyabb szakmai együttműködést kívánna az érintett képviselőktől.

Hogyan növelné a foglalkoztatást a kistelepüléseken?

Az ezer lakosnál kevesebbet számláló községekben az elöregedés mellett a másik problémát az elvándorlás okozza. Rossz út, ha úgy gondoljuk, a kistelepülési munkahely kizárólag a mezőgazdaságban jöhet létre. Ösztönözni kell a szakképzett fiatalok falvakba való visszatérését, ehhez szükséges a kistelepülések fejlesztési és foglalkoztatási célkitűzéseinek összehangolása. A fejlődés addig nem indulhat el, amíg az oda vezető utak nem újulnak meg.

OLDALTÖRÉS: Dr. Horváth Zsolt

Dr. Horváth Zsolt, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselőjelöltje. 2006 októberétől országgyűlési képviselő, akkortól vállalt részt a Nemzeti Fórum Egyesület munkájában.

Elfogadhatónak tartja-e hogy elmaradt a 8-as főút gyorsforgalmi úttá alakítása? Hogyan képzeli el a fejlesztést?

A jelenlegi kormányzat egyik legnagyobb szégyene, hogy a folyamatos ígérgetések után cserbenhagyta a térségben élőket. Mindenki tudja, hogy stratégiailag fontos a 8-as főút fejlesztésének folytatása, biztosítva ezzel a balesetek megelőzését és a térség gazdasági feltárását. Előre látható, reálisan ütemezett fejlesztésekre van szükség. Elvárom, hogy az egyeztetésekbe minden esetben vonják be a főút melletti települések önkormányzatait. A fejlesztésekkel párhuzamosan kell megvalósítani a környezetvédelmi beruházásokat.

Jónak tartja-e az oktatás jelenlegi struktúráját? Hogyan alakítaná át? Buktatna-e alsó tagozatban?

Az államnak ki kell nyilvánítania, hogy fontos számára az oktatás. Meg kell változtatni az oktatás jelenlegi finanszírozását, a jövőben a feladatot kell finanszírozni. Vissza kell adni a pedagógusszakma becsületét. Az én véleményem szerint szükség van a kistelepülési iskolákra, hiszen az iskola sokkal több, mint egy oktatási intézmény, egy pedagógus pedig sokkal több feladatot lát el, mint megtanítja írni, olvasni és számolni a gyereke- ket. A szakmai kérdésekben való döntéseket pedig meghagynám a pedagógusoknak.

A megyei önkormányzat és a regionális fejlesztési ügynökség egyaránt közpénzből működik. Változtatna-e ezen?

A regionális rendszer megbukott, hiszen nem hatékony, nem olcsó, és a jelenlegi kormány a regionális fejlesztési tanácsok létrehozásakor politikai döntést hozott a szakmai helyett. Én azt szeretném, ha a döntések az állampolgárokhoz a lehető legközelebb születnének meg. Éppen ezért valós térségi együttműködésekre és a megyei szintek erősítésére van szükség.

Csökkentené-e a települési önkormányzatok számát? Ha nem, miért nem? Ha igen, milyen mértékben?

A demokrácia alapja, hogy minden településnek legyenek választott tisztségviselői, éppen ezért a választott képviselő-testületek számának csökkentését semmilyen formában nem támogatom. Ezzel szemben a képviselő-testületekben lévő képviselők számának csökkentését támogatom, elsősorban a fővárosi, a kerületi, a megyei, a megyei jogú városok, illetve a nagyvárosok esetében.

Helyesli-e a veszprémi városközpont átalakítási tervét? Szükség van-e az aluljáróra és egy másik kialakítására?

Sem korábban nem voltam, sem jelenleg nem vagyok a veszprémi közgyűlés tagja, így a döntések előkészítésében nem vettem részt. Parlamenti képviselőként minden olyan elképzelést támogatok, mely a belváros közlekedési helyzetének javítását célozza, a város gazdasági erejét tovább növeli, valamint hozzájárul ahhoz, hogy Veszprém turisztikai vonzereje tovább erősödjön.

Hogyan növelné a foglalkoztatást a kistelepüléseken?

A Fidesz programja a gazdaság élénkítését, munkahelyek létrehozását célozza. Csökkenteni kell az élőmunka terheit, le kell bontani azt a bürokratikus rendszert, amely lehetetlenné teszi a vidéki gazdálkodók működését. Az uniós fejlesztési forrásokat meg kell nyitni a hazai kis- és középvállalkozások számára, támogatni kell a hazai termékek piacra jutását belföldön és külföldön egyaránt. Tovább kell támogatni a hazai bolthálózatok megerősödést, illetve azokat a vállalkozásokat, melyek hungarikumokat hoznak létre. 

OLDALTÖRÉS: Kovács Rajmund

Kovács Rajmund, a Jobbik országgyűlési képviselőjelöltje. A veszprémi szervezethez 2007-ben csatlakozott, ahol az alelnöki tisztséget is betölti. A párt területi alelnöke is.

Elfogadhatónak tartja-e hogy elmaradt a 8-as főút gyorsforgalmi úttá alakítása? Hogyan képzeli el a fejlesztést?

Nem tartom elfogadhatónak, hogy elmaradt az átalakítás. Ha egy gyorsforgalmi út kötné össze Veszprémet és a határállomást, akkor ezt az útszakaszt tekinthetnénk egy kapocsnak. Több előnyünk is származna a gyorsforgalmi útból, az Ausztria felől érkező turisták és látogatók könnyebben érhetnék el Veszprémet, Székesfehérvárt, az M7-es autópályát. A fuvarozócégek gépjárművei sem a településeken át közlekednének. A külföldi állampolgárok, akik a Balatonnál szeretnének nyaralni, gyorsabban elérnék céljukat.

Jónak tartja-e az oktatás jelenlegi struktúráját? Hogyan alakítaná át? Buktatna-e alsó tagozatban?

A Jobbik támogatja az osztályzást és az évismétlést is. Szükségesnek tartjuk, hogy visszaállítsuk a pedagógusi hivatás megbecsültségét, az oktatási intézményekben pedig a rendet. Eltöröljük a 6+6 éves és megerősítjük a 8+4 éves rendszert, igény szerint meghagyva a 4+8-ast is. Megszüntetjük a kétszintű érettségit. Visszaállítjuk az egységes gimnáziumi és szakközépiskolai érettségi rendszert. A jelenlegi négyéves szakiskolai képzést háromévessé alakítjuk át. A szakiskola neve szakmunkásképző iskolává változik.

A megyei önkormányzat és a regionális fejlesztési ügynökség egyaránt közpénzből működik. Változtatna-e ezen?

A Jobbik megyerendszerben gondolkodik és nem régiókban. A megyei önkormányzatokat kell megerősíteni anyagilag és szakmailag egyaránt. Elképzelésünk szerint a megyei önkormányzatokat egy, az eddiginél jóval kevesebb tagot számláló, a települési önkormányzatok által választott testületnek kell vezetnie. A megyei önkormányzatnak kell felügyelni egy megye fejlődését, feleslegesnek tartjuk a fejlesztési ügynökség fenntartását.

Csökkentené-e a települési önkormányzatok számát? Ha nem, miért nem? Ha igen, milyen mértékben?

Nem csökkentenénk a települési önkormányzatok számát, mivel célunk az önkormányzatok megerősítése, mert csak az általuk létrejövő szilárd alapokra épülhet fel egy erős állam. Olyan településmodellt kívánunk támogatni, amely jórészt önellátó, harmóniát biztosít a környezettel, minden tevékenység, munkafolyamat értelemszerű összefüggésben van. Sajnos a települések alulfinanszírozottak és a számukra előírt feladathoz a kormányzat nem nyújt megfelelő erőforrást.

Helyesli-e a veszprémi városközpont átalakítási tervét? Szükség van-e az aluljáróra és egy másik kialakítására?

A nehéz gazdasági helyzet miatt célszerű lenne ismét átgondolni a belváros átépítésére vonatkozó beruházásokat. Veszprém lakosságát jobban be kell vonni egy ilyen fontos döntésbe, mivel ez a beruházás több évtizedre meghatározza a belváros képét. Az aluljáró megszüntetését nem tartom célszerűnek, mert a hasznosítására is több lehetőség áll rendelkezésre. Ez okból kifolyólag egy új megépítését sem támogatom.

Hogyan növelné a foglalkoztatást a kistelepüléseken?

A magyar kis- és közepes vállalatokat azonos mértékben kell támogatni, mint a külföldi cégeket. A multinacionális cégek megadóztatása, a közös teherviselésbe való bevonása révén lenne forrás a hazai vállalkozások támogatására is. Jelenleg a hazai kkv-k foglalkoztatják a munkavállalók 90 százalékát. A kistelepüléseken az újraélesztett mezőgazdaság teremtene új munkahelyeket, új közmunkaprogramok kidolgozása révén is rengeteg munkanélkülit lehetne foglalkoztatni.

OLDALTÖRÉS: Forgó Gyula

Forgó Gyula, a Jobbik országgyűlési képviselőjelöltje. 45 éves üzemmérnök, jelenleg logisztikai szakterületen dolgozik. A Jobbik veszprémi szervezetének elnöke.

Elfogadhatónak tartja-e hogy elmaradt a 8-as főút gyorsforgalmi úttá alakítása? Hogyan képzeli el a fejlesztést?

A Jobbik számára a közlekedéspolitika nemcsak gazdasági, népjóléti kérdés is. A közúti forgalom telítődött, a költséges autópálya-építés helyett a 2x2 sávos úthálózat fejlesztését támogatom. A 8-as főút átalakításának eddigi folyamata lassú és elhúzódó volt. A csomópontok kialakítására sokkal nagyobb figyelemmel kell lenni, mint ahogy az a csatári leágazónál történt. A műszaki követelmények szigorításával el kell érni, hogy az útfelületek tíz évig költségmentesek legyenek az állam számára.

Jónak tartja-e az oktatás jelenlegi struktúráját? Hogyan alakítaná át? Buktatna-e alsó tagozatban?

A Nemzeti Alaptanterv és kerettantervek helyett kötelező és egységes Magyar Nemzeti Tanterv megvalósítását támogatom. A bevált 8+4-es rendszert tartom jónak. Az alsó tagozatban a buktatás és az évismétlés visszaállításának lehetőségét szorgalmazom. Véleményem szerint szükség van az erkölcstan- vagy hittanoktatás kötelezővé tételére. Meg kell szüntetni a kétszintű érettségit. A bolognai rendszer helyett a négyéves főiskolai és az ötéves egyetemi képzést állítanám vissza.

A megyei önkormányzat és a regionális fejlesztési ügynökség egyaránt közpénzből működik. Változtatna-e ezen?

A régiós intézményrendszer a megyei önkormányzatok alternatívájaként jött létre. Mindenki emlékezhet Lampert Mónika üzenetére, melyben erős jogosítványokat biztosít a régiónak, melyről bebizonyosodott, hogy nálunk nem életképes. Véleményem szerint az ezeréves, jól bevált közigazgatási gyakorlatra alapozva a '90-es évek óta folyamatosan gyengített megyerendszert meg kell erősíteni,  és szükség van az államigazgatási szerepet betöltő járási rendszer kialakítására is.

Csökkentené-e a települési önkormányzatok számát? Ha nem, miért nem? Ha igen, milyen mértékben?

Fontosnak tartom, hogy az ellátandó feladatok meghatározásánál elsősorban a személyi, majd az intézményi feltételt kell megállapítani, és ezek függvényében a pénzügyi finanszírozást.  Csak finanszírozási szempontok miatt nem lehet létszámot csökkenteni. A bürokrácia csökkentésére irányuló elképzelések azonban magukban hordozzák ennek a lehetőségét is. Minden településen a helyi adottságok figyelembevételével kell ezt a munkát elvégezni.

Helyesli-e a veszprémi városközpont átalakítási tervét? Szükség van-e az aluljáróra és egy másik kialakítására?

Jelen gazdasági körülmények között szükségszerű a belváros átépítéséhez kapcsolódó beruházások megfontolása. A komfortérzet javulásán kívül milyen eredmény várható, illetve milyen társadalmi támogatottságot élveznek a városképet több évtizedre meghatározó változások. Az aluljáró hasznosítására látok lehetőséget, ekkora városba nem kell még egy. A körforgalmaknak a legkorszerűbb szakmai követelményeknek kell megfelelniük, ellensúlyozva a hátrányos útszerkezetet.

Elégedett-e a panelprogrammal, hogyan kezelné az egyre gyorsabban ketyegő panelbombát?

A panelben élők rehabilitációjára és integrációjára van szükség. A panelotthonok műszaki, esztétikai felújítását, fenntartási költségeinek csökkentését, például a lakótelepi kedvezményes ár bevezetését kell elérni a víz, csatorna és a távhő esetében. A felújítási támogatás egy részének alanyi jogúvá tétele, a pályázati rendszer egyszerűsítése, panel passzívház-program támogatása segíti az ott élők életminőségének javulását. 

OLDALTÖRÉS: Hites Viktor

Hites Viktor, a Lehet Más a Politika országgyűlési képviselőjelöltje. Környezetmérnök, tájfutóedző.

Elfogadhatónak tartja-e hogy elmaradt a 8-as főút gyorsforgalmi úttá alakítása? Hogyan képzeli el a fejlesztést?

Elfogadhatatlan az elmúlt évek közútfejlesztése Magyarországon. Az utóbbi időszakban teljesen eltolódott a hangsúly a gyorsforgalmi utak fejlesztése felé, miközben főútjaink, közútjaink, összekötő útjaink állapota katasztrofálissá vált. A 8-as úton a legfontosabb teendőnek a közlekedés biztonságossá tételét tartom. A veszélyes csomópontokban mihamarabb meg kell valósítani, hogy megszűnjenek a szintbeli kereszteződések, a teljes hosszban gyorsforgalmi úttá való fejlesztést ehhez képest másodlagosnak ítélem.

Jónak tartja-e az oktatás jelenlegi struktúráját? Hogyan alakítaná át? Buktatna-e alsó tagozatban?

Nem tartom jónak a jelenlegi rendszert, mert amellett, hogy nem képes az alapvető készségeket kellő szinten elsajátíttatni a tanulókkal, nincs összhangban a munkaerő-piaci igényekkel sem. Központi tankönyvkiadóra lenne szükség, és egységesíteni kellene a közoktatásban a tankönyveket. Buktatnék alsó tagozatban, mert aki nem tud írni, olvasni és számolni megfelelő színvonalon, annak ezeket az alapkészségeket meg kell szereznie és be kell gyakorolnia kellő mértékben, különben nincs mire építeni a későbbiekben.

A megyei önkormányzat és a regionális fejlesztési ügynökség egyaránt közpénzből működik. Változtatna-e ezen?

Igen. Elég lenne az egyik. A magyar hagyományokhoz szerintem sokkal jobban illeszkedik a megyerendszer, mint a régiós, ugyanakkor nyilván vannak olyan feladatok, amelyek megoldásában két-három vagy akár több megyének is eredményesen kellene tudni együttműködnie. Jól látszik, hogy nem minden esetben lehet azokkal együttműködni egy-egy probléma megoldásában, akikkel jelenleg éppen egy régióban vagyunk. A már említett 8-as út esetében a korszerűsítés két fejlesztési ügynökség megyéit érinti.

Csökkentené-e a települési önkormányzatok számát? Ha nem, miért nem? Ha igen, milyen mértékben?

Az önkormányzatok létszámát úgy érzem, lehetne csökkenteni, mert sok helyen nagynak tűnik a testület a hatékony döntéshozatalhoz. Nem vagyok közigazgatási szakember, így a pontos paramétereket illetően bizonytalan vagyok, nyilván a lakosságszámmal arányosan kellene csökkenteni az önkormányzatok létszámát. Egy ezernél kevesebb lakosú településen akár három embert is elégnek érzek a döntéshozatalhoz, ha ők felelősséggel, a közösség érdekeit szem előtt tartva hozzák meg a döntéseiket.

Helyesli-e a veszprémi városközpont átalakítási tervét? Szükség van-e az aluljáróra és egy másik kialakítására?

Nem helyeslem. A két felmerült terv összehangolására lenne szükség, hogy mind a kettőből a legjobb megoldások kerüljenek be a végül megvalósításra kerülő tervbe. Számomra nagyon szimpatikus, hogy a Jutasi út régi nyomvonalra való áthelyezésével egy nagyobb méretű autómentes belváros jönne létre. Ezen a területen ma is gyalog, illetve kerékpárral járnak az emberek, csak most kettészeli egy nagy forgalmú út. Ha ezt ki tudjuk venni a rendszerből, egy tágasabb, kényelmesebb belvárosunk lenne.

Elégedett-e a panelprogrammal, hogyan kezelné az egyre gyorsabban ketyegő panelbombát?

Jó iránynak tartom, de nem vagyok vele elégedett. Itt is jól érezhető, hogy túl bürokratikus a pályázati rendszer. Egyszerűsíteni kellene a pályázatokon, hogy ne legyen szükség külön pályázatíró cég felfogadására, hanem maguk a lakóközösségek is el tudják készíteni a pályázatukat, maximum központi segítséget igénybe véve ehhez. Ki kellene jobban szélesíteni a megvalósítható pályázati fejlesztések körét a megújuló energiaforrások (nap-, geotermikus, szélenergia és biomassza-hasznosítás) felé.

OLDALTÖRÉS: Dr. Navracsics Tibor

Dr. Navracsics Tibor, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselőjelöltje. A 2006-ban a Veszprém megyei területi listán szerzett mandátumot. 2006-tól a Fidesz frakcióvezetője.

Elfogadhatónak tartja-e hogy elmaradt a 8-as főút gyorsforgalmi úttá alakítása? Hogyan képzeli el a fejlesztést?

A mögöttünk hagyott nyolc esztendő az elvesztegetett lehetőségek korszaka volt. Az MSZP korábban megígérte a 8-as gyorsforgalmi út kiépítését, azonban fejlesztések helyett az úthálózat folyamatos minőségromlásával kellett szembesülniük az itt élőknek. A helyzet romlását a 8-as út külső sávjainak lassan már balesetveszélyes állapota mutatja. Fel kell újítani a 8-as út burkolatát, majd biztonságossá kell tennünk a négysávos útszakaszokat. Be kell fejeznünk a litéri és meg kell építenünk a hajmáskéri csomópontot.

Jónak tartja-e az oktatás jelenlegi struktúráját? Hogyan alakítaná át? Buktatna-e alsó tagozatban?

Az elmúlt nyolc év kormányzati ámokfutása szétzilálta a pedagógustársadalmat és az oktatás rendszerét is. Stabilitást kell adnunk az iskoláknak, meg kell teremteni a tanárok megbecsültségét, a pedagóguspályát újra vonzóvá kell tenni.  Alapvető, hogy a versenyképes tudás megszerzésének lehetősége mindenki számára hozzáférhető legyen.  Az iskoláknak nemcsak a tárgyi tudást kell átadniuk, de meg kell tanítaniuk gyermekeinket a kulturált viselkedésre, a minőségi munkára. Ehhez szigorú,  igazságos értékelés szükséges.

A megyei önkormányzat és a regionális fejlesztési ügynökség egyaránt közpénzből működik. Változtatna-e ezen?

A közigazgatás szétzilált, az állam rosszul működik. Napjainkban az állam nem partner, hanem a fejlődés és növekedés kerékkötője. A területi közigazgatásban is a hatékonyságra kell koncentrálni, csak így biztosítható a gazdasági növekedést segítő professzionális, ésszerű működés, amely párosul a közpénzek felelős felhasználásával.

Csökkentené-e a települési önkormányzatok számát? Ha nem, miért nem? Ha igen, milyen mértékben?

Nem az önkormányzatok száma jelenti a problémát. Ha az önkormányzati rendszerről beszélünk, sosem szabad elfeledkezni arról, hogy egy helyi közösség önkormányzáshoz való joga épp a rendszerváltás fontos vívmánya. Ugyanakkor az önkormányzati képviselők számának, illetve a bürokrácia kiterjedésének csökkentése nagyban hozzájárulhat a versenyképes állam megteremtéséhez. Ezért fogjuk csökkenteni a helyi, megyei és fővárosi képviselők létszámát.

Helyesli-e a veszprémi városközpont átalakítási tervét? Szükség van-e az aluljáróra és egy másik kialakítására?

Mi 2006-ban azt a döntést hoztuk: nem engedjük, hogy a helyi politikában az országos politika szempontjai legyenek meghatározóak. Látom, hogy vannak, akik a helyi városfejlesztési kérdésekből pártpolitikát akarnak csinálni. Én azonban úgy gondolom, a város érdeke az együttműködést, nem pedig egymás szándékainak elgáncsolását követeli meg. Az elmúlt években Veszprém jelentős fejlődésen ment keresztül. Vannak, akik ezt kampánycélokra használják, én azonban úgy gondolom, hogy ez mindannyiunk közös sikere.

Elégedett-e a panelprogrammal, hogyan kezelné az egyre gyorsabban ketyegő panelbombát?

A panellakások felújítása és az energiatakarékos fűtési üzemmód minél szélesebb körben történő megvalósítása alapvető cél. A rezsiköltségek csökkentése, az életminőség javítása és a környezettudatosság erősítése is ezt indokolja. A korszerűsítést célzó jelenlegi programok alacsony hatásfokúak, ezért mi a zöldbank konstrukcióját ajánljuk. A terv nem példa nélküli, hasonló megoldások születtek más nyugat-európai országokban is, például Franciaországban.

OLDALTÖRÉS: Pál Béla

Pál Béla, az MSZP országgyűlési képviselőjelöltje. 1994-től parlamenti képviselő, 2002 óta választókerülete egyéni képviselője. A Magyar Szocialista Párt megyei elnöke.

Elfogadhatónak tartja-e hogy elmaradt a 8-as főút gyorsforgalmi úttá alakítása? Hogyan képzeli el a fejlesztést?

Nem maradt el, a 2x2 sávos fejlesztés folyamatban van. Elkészült a márkói elkerülő szakasz, megkezdődött a 8-as és a 72-es különszintű litéri csomópont építése. 2011-ben elkezdődik a Veszprém-Várpalota és a Márkó-Ajka szakasz  a várpalotai és a Gyulafirátót-Kádárta elkerülő út, a hajmáskér-sólyi és a herend-szentgáli különszintű csomópontok építése, 2012-ben pedig az Ajkamegye-határ közötti szakasz fejlesztése.

Jónak tartja-e az oktatás jelenlegi struktúráját? Hogyan alakítaná át? Buktatna-e alsó tagozatban?

Szükséges az oktatási rendszer továbbfejlesztése, a bolognai rendszerre való áttérés felülvizsgálata, az érintettek véleménye alapján. Folytatjuk az iskolafelújítási programot, a tehetséges fiatalok támogatását, a szakképzés megújítását, bevezetjük a szakmunkástanuló-ösztöndíjat. Az esélykülönbségek csökkentése érdekében kollégiumokat, speciális iskolákat hozunk létre. Az alsó tagozatban nem buktatnék, de a pedagógusok véleménye legyen a döntő.

A megyei önkormányzat és a regionális fejlesztési ügynökség egyaránt közpénzből működik. Változtatna-e ezen?

A pártoknak eddig nem sikerült megegyezni abban, hogy megyei vagy regionális szinten szerveződjön a hatékonyabban működő erős középszintű önkormányzat, és ez kétharmados döntést igényel. Az, hogy hol legyen a középszint, alapvetően a települési önkormányzati rendszer átalakításán múlik. Amennyiben marad a jelenlegi kistelepülési struktúra, a megyei szint megerősítése szükséges, de ez esetben is indokolt a fejlesztések regionális összehangolása.

Csökkentené-e a települési önkormányzatok számát? Ha nem, miért nem? Ha igen, milyen mértékben?

Már 2007-ben javasoltuk a képviselő-testületek létszámának 30 százalékos csökkentését a kormány és az Önkormányzatok Egyeztető Fóruma megállapodása alapján. A javaslatot a Fidesz elutasító magatartása miatt nem tárgyalhatta meg az Országgyűlés. Elengedhetetlen, hogy a jövőben a pártok megegyezzenek az önkormányzatok feladatairól, hatásköreiről és finanszírozásáról, és ehhez igazodva a képviselők létszámának csökkentéséről.

Helyesli-e a veszprémi városközpont átalakítási tervét? Szükség van-e az aluljáróra és egy másik kialakítására?

Örülök annak, hogy Veszprém 1,7 milliárd forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert el a városközpont átalakítására a Közép-dunántúli Operatív Program keretében. Véleményem szerint a fejlesztési elképzeléseknek, a konkrét kiviteli terveknek a kidolgozása a szakemberekkel és a veszprémi polgárokkal történő széles körű egyeztetés alapján kell hogy megtörténjen és nem egy-egy politikus véleménye alapján.

Elégedett-e a panelprogrammal, hogyan kezelné az egyre gyorsabban ketyegő panelbombát?

Veszprémben 2001 óta közel hétezer panellakás felújítása történt meg állami, önkormányzati támogatással, a lakók hozzájárulásával. Folytatni és gyorsítani kell a programot, a sikeresen pályázók tapasztalatainak felhasználásával, helyi tanácsadással. Veszprém szociális városrehabilitációra benyújtásra kerülő pályázatának is minél több olyan elemet kell tartalmaznia (épületfelújítás, közterület-rendezés), amely a lakótelepeken élők életminőségét javítja.