Ülnököket választanak - Tavaszra lejár a négyéves mandátumuk

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) már bekérte - országos szinten - a városi és a megyei bíróságok ülnöklétszámigényét. A még 1997-ben született törvény szerint csak az lehet ülnök, aki nem volt büntetve, magyar állampolgár, választójoggal rendelkezik, betöltötte a 30. életévét, illetve nem múlt el 70 éves. A gyakorlatra az a jellemző, hogy ezt a feladatot zömében nyugdíjasok látják el, ők ugyanis könnyen "berendelhetők" a tárgyalásokra, azaz ők jobban ráérnek, mint az aktív dolgozók. (Arról nem beszélve, hogy míg az állásban lévők után átlagkeresetet kell fizetnie az igazságszolgáltatásnak, a nyugdíjasok tiszteletdíjat kapnak, ami idén 4238 forint naponta.)

Dr. Mohos Gábor, Veszprém város aljegyzője érdeklődésünkre elmondta, hogy az úgynevezett "laikus" bírókat erre a feladatra javasolhatják a különböző társadalmi szervezetek, önkormányzati képviselők (pártok nem!), magyar állampolgárok, de az illető maga is jelentkezhet, amennyiben helyben lakik. A munkaügyi bíróságra az ülnököket a munkavállalók és munkaadók érdekképviseleti szervei jelölik. A törvény arról is rendelkezik, hogy a fiatalkorúak tárgyalásán kizárólag pedagógusok lehetnek ülnökök, akikre a tantestületük tehet javaslatot.

A jelölteknél a jegyző ellenőrzi, hogy rendelkeznek-e választójoggal. Ezt követően terjeszti elő a listát a polgármester a képviselő-testület tagjai elé, akik zárt ülésen döntenek a személyekről.

Az aljegyző hozzátette: elveszti megbízatását az, aki betöltötte a 70. életévét, ugyanakkor az ülnök bármikor lemondhat megbízatásáról. Nem gond, ha néhányan időközben kiválnak a társaságból, ugyanis "bő keret" áll a bíróságok rendelkezésére, akik közül választhatnak. Az eljárásban sem jelent gondot egy-egy ülnök kiszállása, a tárgyalást nem kell elölről kezdeni. Az ülnököket értekezleten készítik fel, de külön oktatást is igényelhetnek, majd - csakúgy, mint a jogot végzett bírák - nekik is bírói esküt kell tenniük a képviselők előtt.

A négy éve dolgozó "laikus" bírák foglalkoztatása áprilisban lejár. A köztársasági elnök tűzi ki a választás időpontját, amely várhatóan márciusban lesz. Miután az újakat megválasztották, a régiek megbízatása 30 nap után megszűnik. A megyei bíróságra is ugyanez az eljárás vonatkozik, azzal, hogy a majdan ott dolgozó ülnökök  jelöléséről a megyei önkormányzat képviselői döntenek, ugyancsak zárt ülésen.

Kötelező az ülnök részvétele az elsőfokú büntetőeljárásban a nyolc évnél súlyosabban büntethető ügyek tárgyalásán. Az ítélethozatalban tulajdonképpen a bírót megillető jogokat gyakorolja: egy háromtagú tanácsban a két ülnök együtt akár még le is szavazhatja a hivatásos, képzett bírót.  A másodfokú eljárásban már nem vesznek részt az ülnökök, a fellebbezéseket háromtagú bírói tanács vizsgálja meg.