Mégsem az űrből való a ''rejtélyes'' kőzet

Korábban hírt adtunk arról, hogy faerezetre hasonlító, de a fánál jóval sűrűbb kőzetszerű képződményt talált  veszprémi kertjében Földi József. Feltételezése szerint a kövület becsapódott a kertjébe, magasból zuhant az erkélyére, annak burkolatát eltörte.

Dr. Kovács Kristóf  egyetemi docens, a Pannon Egyetem Mérnöki Kar Anyagmérnöki Intézetének igazgatója a vizsgálat után  megállapította: A három nagyobb darabra tört, nagyjából gömb alakú, 10-15 centiméter átmérőjű kődarab külső felszíne világos szürkésfehér színű. A fa erezetét mutató jellegzetes struktúrájú belső töretfelület világosbarna és sötétbarna között változó színű, a Mohs-skálán becsülhető keménysége 5 és 6 közötti. Az előzetes fénymikroszkópos vizsgálatok megerősítették a fás szerkezetet. A fénymikroszkóp megvilágításában néhány rost sárgásbarna, opálosan áttetsző struktúrájú.

- A kőzetminta külső felületét PHILIPSFEI gyártmányú, XL30 típusú pásztázó elektronmikroszkóppal vizsgáltuk, kis vákuum üzemmódban szekunder elektronos és visszaszórt elektronos képalkotással. A fás szerkezetre utaló jellegzetes képeken változatos kovamoszat-vázak láthatók. Az elrendeződés alapján arra következtethetünk, hogy a kovamoszatok egy része a felületen fejlődött ki, más része viszont üledékből, rendezetlenül rakódott a felületre. A kőzet belső, sárgásbarna, időjárástól érintetlen részének elemanalízisével megállapítottuk, hogy a kőzet tömegszázalékos széntartalma 15 százalék, nitrogéntartalma 0,13 százalék, hidrogéntartalma pedig 1,95 százalék. A kőzet belső részének röntgendiffrakciós fázisanalízisével meghatároztuk, hogy a minta fő tömegében szilícium-dioxidot tartalmaz, főként tridimit és kisebb mennyiségben krisztobalit formájában. A kristályos fázisokat amorf fázis kíséri.

Dr. Kovács Kristóf intézetigazgató egyetemi docens az elvégzett vizsgálatok alapján  megállapította: a vizsgált kőzetminta hosszabb ideig kovasavtartalmú vízben ázó fadarab, amely a kovasav hatására opálosodott, faopállá vált, a felületén pedig megtelepedtek, kifejlődtek a kovamoszatok. A faopál (opállal átitatott, megkövesedett fatörzs, amelyben a növény szerkezete megőrződik) hidrotermális folyamatok révén keletkezik, de biokémiai folyamatok terméke is lehet. Tisztább változatait ásványgyűjtők féldrágakőként ismerik. Ennek ismeretében a kőzetdarab teljes bizonyossággal földi eredetű.