Keményebb eszközökkel - Péterfalvi Attila adatvédelemről és információszabadságról

A hivatalvezetőt arról kérdeztük, munkájuk mennyiben hoz változást.

- Az adatvédelmi biztos intézménye megszűnt, de azokat a feladatokat, amik korábban hozzá tartoztak, továbbra is el kell látni az új intézménynél, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál. Tehát a folyamatban lévő ügyeket az új szervezetnél kell lezárni. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy az új intézmény szervezetileg jogutódja lenne a korábbi adatvédelmi biztosi szervezetnek, mert a korábbi ombudsmani hivatal nem szétvált, hanem lett egy általános jogutód, az alapjogi biztos hivatala. Az adatjogi hatóság újként jött létre, csak az ügyeket kell átvennünk. Ebből következik, hogy a dolgozók nem kerültek át hozzánk, a további sorsukról ott kellett határozni. Az adatvédelmi hatósághoz nekem kellett felvenni a munkatársakat.

- A lezáratlan ügyek között olyan is van, aminél az érintettek nem fogadták el az adatvédelmi biztos döntését. Ilyen a Szociális konzultáció 2011 kampány ügye, aminél Jóri András adatvédelmi biztos augusztusban határozatban rendelte el a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalánál végzett jogellenes adatkezelés abbahagyását és a begyűjtött adatok törlését. A KEK KH ezt a határozatot bíróságon támadta meg. Ebben az ügyben tovább megy-e a Jóri András által választott módon a kormány intézményével szemben?

- A konkrét ügyet én is csak a sajtóból ismerem. Nem tudom megmondani, hogy az akták szerint pontosan milyen stádiumban van. Így a továbbiakról csak azután tudok dönteni, ha a részleteket is megismertem.

- Mi nem változik?

- Az adatvédelem és az információszabadság biztosítása változatlanul a feladatunk. Újdonságot jelent a munkánkban, hogy adatvédelmi ügyekben hatósági eljárásokat indíthatunk. Az ügynek megfelelően elrendelhetjük a jogsértés abbahagyását, zárolhatjuk az adatbázist és akár bírságot is kiszabhatunk. Legyen szó akár egy televízióról, valamilyen vállalkozásról vagy hivatalról.

- Mi van az információszabadsággal? Akkor nem indulhat hatósági eljárás, ha például egy önkormányzat nem teszi nyilvánossá a közérdekű információkat, amiket nyilvánosan kellene kezelnie?

- Mindkét alapjogot mi felügyeljük, de csak az adatvédelemnél kaptunk hatósági jogkört. Az információszabadságnál az eddigihez hasonló lehetőségeink vannak, állást foglalhatunk a kérdésben, de végső esetben bíróság kötelezheti az érintetteket az adatok kiadására. Itt újdonság, hogy beavatkozóként bekapcsolódhatunk az eljárásba.

- Egy héttel a hivatal létrejötte után hogyan látja a lehetőségeit, feladatait?

- Az új szervezet és ehhez az új hely kialakítása hatalmas munkát jelent, miközben enélkül is nagy a lemaradás az ügyek feldolgozásánál. Most szembesültem azzal, hogy 300-400 folyamatban lévő üggyel kell foglalkoznunk, többezres lemaradás van az adatvédelmi nyilvántartásba való bejelentkezésnél is. Probléma, hogy az adatvédelmi biztos nem vezette be a kötelező iratkezelési rendszereket. Ha ezen úrrá leszünk, megfelelő eszköztár áll rendelkezésre az adatvédelmi munkához. Az ombudsmannak eddig is megfelelő presztízse volt a feladat elvégzésére, ez most tovább erősödött a hatósági jogkörrel. Ugyanakkor továbbra is azt gondolom, hogy fontos feladat a jogpropaganda erősítése az adatvédelemmel, de főleg a nyilvánossággal kapcsolatos jogi lehetőségekkel, kötelezettségekkel kapcsolatban.

Név: Dr. Péterfalvi Attila, 1957-ben született Budapesten.
Tanulmányok: 1981-ben szerzett jogi diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen.
Pályakép: 1981-83-ig a veszprémi Városi Tanács VB Igazgatási Osztályán, majd 1983-86-ig a veszprémi Közúti Igazgatóságon dolgozott jogi előadóként. 1986 óta az Államigazgatási Főiskola illetve az utód intézmény oktatója. 1996-tól az adatvédelmi biztos tanácsadója, 2002-2007-ig adatvédelmi biztos, majd 2008-tól mostanáig az Országgyűlési Biztos Hivatalának vezetője volt.