Külföldi rendszámtáblával hazai utakon - Az ügyeskedők miatt ''szívatnak''?

A jogszabályt egyrészt a regisztrációs adó elkerülése miatt hozták, aminek összege évente több milliárd forint. Szakértők szerint jelentősebb tétel az, amit a külföldi rendszámú járművek tulajdonosai megúsznak szabálysértés esetén, hiszen például gyorshajtáskor csak akkor lehet szankciót alkalmazni a sofőrrel szemben, ha a helyszínen intézkednek.

A rendőrség honlapján megtalálható a "külföldi rendszámmal, hivatalosan külföldi hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott járművek belföldi üzemeltetésével kapcsolatos szabályozás", bár annak értelmezése már-már jogi előképzettséget igényel. Arról nincs adat, hogy a megyében hány külföldi járművel kapcsolatban intézkedtek, azonban a  közúton lévők számából kiindulva túl sokkal szemben nem. A téma érzékenységét jelzi, hogy az értelmezéssel kapcsolatban állandóan érkeznek olvasói vélemények.

Alapvetően magyarországi lakhellyel rendelkező személy akkor jogosult külföldi rendszámú gépjárművet használni, ha rendelkezik a lakhelye szerinti, külföldi hatóság által kiadott tartózkodási engedéllyel. Általában egy külföldi lakcímkártyával. A kártyához azonban kell egy hiteles magyar fordítás, és be kell szerezni egy úgynevezett apostille-t, ami azt igazolja, hogy a külföldi lakcímkártya hiteles. Ezt a külföldi hatóság adja ki. Üzemben tartó által kiadott hozzájárulással is lehet használni a külföldi rendszámú gépkocsit, azonban mindössze egy napig. Mivel ez egy adott napra szól, ezért a hozzájárulásnak tartalmaznia kell, mettől meddig használhatja a sofőr a gépkocsit. Életszerű példával illusztrálva, ha a külföldön élő testvérünk külföldi rendszámú gépkocsiját akarjuk kipróbálni itthon, akkor tőle be kell szerezni egy ilyen hozzájárulást dátummal együtt. (Korábban a jogszabály engedékenyebb volt, harminc napig lehetett használni így a járművet.)

Ha a sofőr nem rendelkezik külföldi lakcímmel, akkor a munkáltató által kiállított igazolás szükséges arról, hogy rendszeresen kint dolgozik az illető. (A rendszeresség időtartama nincs meghatározva, bár ezen van a hangsúly.) Ez magánokirat, vagyis fordítás szükséges hozzá. Más a helyzet, ha nem  a  sofőrt, hanem az üzemben tartót vizsgáljuk. Amennyiben természtes személy, azt vizsgálják, hogy a lakóhelye Magyarországon van-e? Ha igen, akkor abban az esetben nem követett el jogszabálysértést, ha tudja igazolni: kezdeményezte a magyarországi forgalomba helyezést, vagy járművét származási nyilvántartásba vették. Ezeket közokirattal vagy hiteles másolattal lehet igazolni, de csak a helyszínen. Utóbbi félmondaton van a hangsúly, ugyanis ha ezek nincsenek kéznél, akkor a rendőr elveszi a forgalmit és a rendszámtáblát. Ha cég az üzemben tartó, akkor azt vizsgálják, hogy hol van a telephelye vagy székhelye. Ha magyar a telephelye, akkor külföldi rendszámú járműve elvileg nem lehet, csak akkor, ha igazolja, miszerint kezdeményezte a magyarországi forgalomba helyezést, vagy járművét származási nyilvántartásba vették. A jogszabályt megsértő autósok több százezres bírsággal számolhatnak. Üzemben tartó esetén kétezer köbcentiméter hengerűrtartalom alatt 400 ezer (természetes személynél 200 ezer), kétezer köbcentiméter felett 800 ezer (természetes személynél 400 ezer) forintos csekkel lehet számolni.