a tudósok pesszimisták

2018.02.28. 14:48

A klímaváltozás miatt egyre gyakrabban jöhet majd sarki fagy Európába

A kutatások azt sejtetik: a jelenlegi, február végi zord idő a jövőben sűrűbben előfordulhat.

Az egyre gyakoribb és hosszabb északi-sarkvidéki hőhullámok miatt a kutatók az eddiginél is pesszimistább klímaváltozási forgatókönyveket fogalmaznak meg – írja a The Guardian online kiadása. Az Arktisz sötét, naptalan telének hőhulláma – mely hózáporokat okozott Európában – lehet, hogy egyszeri különlegesség volt, ám

a tudósok amiatt aggódnak, hogy a globális felmelegedés károsítja a sarki örvényt, a kiterjedt viharrendszert, amely valamikor izolálta a fagyos északot.

Az Északi-sarkot márciusig nem éri napsütés, azonban februárban a meleg légáramlat a hónap sok évtizedes átlagánál akár 35 Celsius-fokkal is magasabbra hevítette a levegőt Szibériában. Grönlandon idén eddig 61 óra telt el fagypont fölött, ami már most a háromszorosa a 2017-ben összesen mért fagymentes óráknak.

„Ez még az anomáliák között is anomáliának számít. Annyira meghaladja az átlagot, hogy aggódhatunk,

újabb meglepetések jönnek, ha az ember továbbra is piszkálja a dühös fenevadat, a föld klímáját. Az Északi-sarkvidék mindig vészcsengőnek számított az éghajlatváltozásban, mert itt felerősödnek az ember okozta melegedés hatásai”

- mondta Michael Mann, a Pennsylvaniai Állami Egyetem földtudományi központjának igazgatója.

Szó sincs a „régi telek” visszatéréséről

Noha sokan a régi kemény telek visszatérését látják a jelenlegi zord európai időjárásban, a tudósok szerint ez nem azt jelenti, hogy visszaállnak a normális viszonyok, hanem azt, hogy Európában történik az, aminek a sarkvidéken kellene végbemennie.

A Grönland északi csúcsán lévő Kap Morris Jesupon,

a világ legészakibb meteorológiai állomásán mostanában időnként melegebbet mértek, mint Londonban vagy Zürichben, az állomástól több ezer kilométerre délre.

Bár a vasárnapi 6,1 fokos csúcs nem számít rekordnak, a korábbi két kiemelkedő érték, amit 2011-ben és 2017-ben mértek, csak pár órán át tartott, mielőtt a megszokott átlaghoz visszatért volna az idő. Múlt héten azonban már a tizedik napja volt, hogy az állomáson legalább a nap egy részében fagypont fölötti hőmérsékletet észleltek.

„A kiugró hőmérsékleti értékek normális időjárási jelenségnek számítanak, az utóbbi azonban nagyon sokáig tartott és nagyon meleg volt” – mondta Ruth Mottram, a dán meteorológiai intézet szakembere. Az elmúlt 50 évben nem tapasztalt jelenség okait most vizsgálják, elsősorban azt, hogy a meggyengült sarki örvény lehet-e a háttérben.

Melegebb sarkkör, hidegebb kontinensek

Az örvény az Északi-sarkvidék és tőle délre eső szárazföldek közötti hőmérsékleti különbségtől függ, ami egyre kisebb, mert a sarkvidék gyorsabban melegszik, mint a Föld bármely más területe. Míg az átlagos melegedés 1 fokos, az Északi-sarkvidéken majdnem 3 fokos, ami a jégtömegek olvadásával jár.

Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) adatai szerint

az északi jég most évtizedenként 13,2 százalékkal csökken, ami egyre nagyobb nyílt vízfelületet és magasabb hőmérsékletet eredményez.

A sarki örvény gyengülése miatt egyes tudósok elmélete szerint a „melegebb Sarkkör, hidegebb kontinensek” időszaka következik, amit ugyan sokan vitatnak, jelenleg mégis ez tapasztalható Európában.

Borítókép: A római Colosseum környékén a hó nagyon ritka vendég

COSIMO MARTEMUCCI / CROWDSPARK/AFP

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!