Sorozatfüggők veszélyben?

A hosszú téli esték ellenére is érdemes komolyan csökkenteni a készülék előtt töltött időt: egy amerikai kutatás szerint ez ugyanis növelheti a vérrögképződés esélyét. Az amerikai szívgyógyászati társaság tanulmánya jelzi, hogy a kockázat akkor is jelentősen nő, ha az érintett betartja a rendszeres napi mozgásra megfogalmazott ajánlásokat is. „A tévénézés önmagában természetesen nem nevezhető rossz dolognak, de addig eljutni, hogy az ember már a képernyő előtt étkezik, semmiképpen sem nevezhető jónak” – mondta Mary Cushman, a tanulmány társszerzője. Éppen ezért Cushman professzor azt ajánlja a tévéfüggőknek, hogy tegyenek egy futógépet vagy egy szobakerékpárt a készülék elé, és rendszeresen pattanjanak föl rájuk, ha nem feledkeztek teljesen bele a képernyőn látható tartalmakba. Csökkenthető a vérrögképződés kockázata a helyes táplálkozással, pontosabban az ideális testsúly fenntartásával és a rendszeres a mozgással, de ez a hosszú ideig mozdulatlan testtartást nem tudja teljesen ellensúlyozni – állítják a kutatók.

Óvatosságra int a pszichológus is. A túlzásba vitt tévézésnek, bár látszólag van pozitív hozadéka is, összességében elmélyíti egy egyedülálló ember magányát – mondta kérdésünkre Bálint Bánk pszichológus. Kiemelte, a televíziós műsor vagy sorozat nem tudja pótolni és nem is helyettesítheti a valódi emberi kapcsolatokat.

Az ember a gyakori tévénézéssel sokszor épp az egyedüllétét igyekszik oldani: a tévéműsorokban, sorozatokban szereplők hangja és mozgása révén kevésbé érzi magányosnak magát, ugyanakkor egy olyan világba tekinthet be, amely nem követel tőle szellemi és érzelmi aktivitást, magyarázza a szakember. A túlzásba vitt tévénézés egyik kockázata, hogy csökkenti a valódi emberi kapcsolatok iránti késztetést. Szintén veszélyt jelent, hogy az ember a tévé- vagy sorozatfüggés hatására elszakadhat a saját életétől, és egy idegen világ élményeiben oldódik fel. Előfordulhat az is, hogy a sorozatokban látott hatások és tapasztalatok után szegényesnek éli meg valaki a saját világát, esetleg érdektelenné válik a családja, az unokák sorsa iránt. A pszichológus megjegyezte, a tévéfüggés egy gyászfolyamat része is lehet, amikor a hozzátartozó elvesztése után az érintett elfordul az emberi kapcsolatoktól.

Bálint Bánk hangsúlyozta, ahhoz, hogy elkerüljük a tévéfüggést, érdemes időkorlátokat állítani magunknak, például azt, hogy egy nap legfeljebb két, két és fél órát nézzük a tévét, és az is fontos, hogy lehetőleg az idős ember járjon közösségbe, tartsa a kapcsolatot a szomszédjával, falubeliekkel, rokonokkal.

A televíziózás felnőtt- és időskorban nem rontja a látást, azonban a több órán keresztül történő, folyamatos tévézés okozhat átmeneti panaszokat – mondta a Napló kérdésére Földvári Béla szemész főorvos. A huzamos ideig, például több órán át tartó tévénézés szemfáradtságot okoz, ami sokféle tünettel járhat: homályos látást, kettős látást vagy fejfájást is okozhat. A szakember elmondta, a televíziózáshoz az utcai szemüveget kell használni.

A hosszú ideig tartó tévézés szemszárazsághoz is vezethet, mert ilyenkor kevesebbet pislogunk, mint általában: a percenkénti 15-20 helyett mindössze egyet vagy kettőt. A szemész azt tanácsolja, egy-másfél óránál tovább ne tévézzünk egyhuzamban, így elkerülhetjük ezeket a panaszokat. Időskorban gyakran előfordul szemszárazság, aki ezzel a problémával küzd, figyeljen arra, hogy tévénézés közben cseppentsen a szemébe műkönnyet. Érdemes odafigyelni arra is, hogy ne teljesen sötétben nézzük a tévét, mert a túl nagy kontraszt miatt túlerőltetjük a szemünket, és hamarabb jelentkezhetnek a szemfáradtság tünetei. Ehelyett ajánlott egyenletes, gyenge fényben tévézni. Földvári Béla hozzátette, a készülék képátmérőjének ötszörös távolságából ajánlott nézni a televíziót, mert így kapunk a szem számára optimális felbontású képet.