Veszprém is a legélhetőbb magyar városok között

Településeink életét olyan irányok mentén kell formálni, melyek gyorsabb, egyszerűbb és kevesebb káros következménnyel járó alkalmazkodást tesznek lehetővé. A HÉTFA Kutatóintézet szakértői által összeállított Járásszékhely Monitor 2020 a magyar kis- és közepes méretű városok vezetését és közösségeit igyekszik abban segíteni, hogy a korábbinál ellenállóképesebbé és élhetőbbé alakítsák településeiket. Az elemzés áttekinti a 2012–2018 közti, előrelépést hozó időszak városhálózati sajátosságait, rávilágít a járásszékhelyek erősségeire és gyengeségeire, valamint feltárja, hogy a végrehajtott fejlesztések mennyire tudtak hatni a közösség életére – mennyiben bizonyultak sorsfordító jelentőségűnek.

Az előttünk álló évtizedben a városok fejlesztése a járványügyi, gazdasági és természeti sokkokkal szembeni ellenálló képesség növelése, a közösségek megerősítése, a helyi akcióképesség növelése irányába fog elmozdulni. Felértékelődik a helybeliség, a lokális és mikrotérségi cselekvés jelentősége, ami járásainkat és benne járásszékhelyeinket új kihívások és lehetőségek elé állítja. A településeknek magas életminőséget és olyan családi, közösségi élhetőségi ajánlatot kell kínálniuk, ami akár tartóssá váló vészhelyzet esetén is működőképes.

A járási rendszer 2013-as bevezetését követően szélesebbé vált a járásszékhelyek által ellátott térségközponti feladatok köre, ami ezeknek a városoknak az életminőségére és versenyképességére egyaránt kihatott. A HÉTFA Kutatóintézet szakértői által összeállított Járásszékhely Monitor 2020 ezért a magyar járásszékhelyek életminőségét vizsgálja a város által kínált lehetőségek és szolgáltatások körét, illetve minőségét jelző nyolc dimenzió mentén, melyek egyaránt foglalkoznak a társadalom és a gazdaság helyzetével, valamint a település infrastruktúrájával. Az elemzés a koronavírus-járványt megelőző időszakra, a 2010-es évekre fókuszál: egyrészt bemutatja, hogy melyik magyarországi járásszékhelyeken volt a legjobb élni 2018-ban, másrészt összeveti a járások kialakítását megelőző és a jelenlegi viszonyokat.

A HÉTFA szakértői életminőségük alapján felállították a városok rangsorát, öt csoportba kategorizálva a településeket: a legmagasabb, a magas, a jó, illetve a közepes életminőségű, valamint a komoly életminőségi kihívásokkal küzdő városok.

A rangsor élmezőnyében Szentendre, Gödöllő, Paks és Dunakeszi mellett több megyeszékhelyet is találunk, például Székesfehérvárt, Győrt és Veszprémet.

A főbb eredmények szerint hazánk egyes nagytérségeiben eltérő a járásszékhelyek által nyújtott élet minősége. Budapest tágabb körzetében, továbbá az Észak-Dunántúlon és a Balaton partján a legmagasabb, illetve a magas életminőségű járásszékhelyek vannak többségben – egy erős középvárosi hálózat alakult ki. A déli országrészekben rendkívül vegyes a kép – számos jó és közepes életminőségű város mellett egy-egy kiugróan jó vagy nehéz helyzetű járásszékhelyt is lehet találni. Végezetül az ország keleti harmadában a problémákkal küzdő és a közepes életminőségű járásszékhelyek vannak többségben.

A monitor részletesen vizsgálja a legmagasabb életminőséget nyújtó, valamint az életminőségi problémákkal küzdő városokat, továbbá a 2012–2018 közötti időszakban bekövetkezett változások főbb trendjeit. A felméréshez készített megyei profilok áttekintik az egyes megyék járásszékhelyeinek erősségeit és gyengeségeit, valamint feltárják, hogy a végrehajtott fejlesztések mennyire tudtak hatni a közösség életére – mennyiben bizonyultak sorsfordító jelentőségűnek.

Végezetül a monitor rámutat néhány általános összefüggésre arra vonatkozóan, hogy milyen tényezők formálták járásszékhelyeink életminőségi helyzetét és a 2010-es években bekövetkezett életminőség-változásait.