Hogyan téliesítsük a kertünket?

Somogyi Zoltán kifejtette, kiskertjükben ilyenkor húzzák ki a letermett növények szárát a földből, illetve a málna- és ribizlibokrokat is megritkítják. – Háromévenként istálló­trágyát ások a földbe, a köztes évben pedig műtrágyázok. A rózsák tövéhez mindig egy kis komposztot teszek, hogy a téli csapadék belemossa a talajba, ezáltal tápanyaghoz jut a növény. Ősszel azonban a rózsát nem metszem. A kert felásásának rendszerint akkor látok neki, amikor már az összes levél lehullott a fákról; a fagy mindig meggyorsítja ezt. A kerti tavat is folyamatosan megtisztítom a levelektől, mert a levél lebomlása oxigént vesz el a vízből – árulta el.

A kertbarátok vezetője hozzátette, a lombszívó által létrehozott levéldarálék jól hasznosul a komposztban, emellett ha a földben hagyjuk a zöldséget és sárgarépát, a levélkupacok a fagy ellen védelmet adnak.

A fagyérzékeny növények kapcsán kifejtette, kertjükben végzetfa és fügefa is helyet kapott. Amikor ezek még fiatal növények voltak, kukoricaszárral védték a fagytól, erre azonban most, hogy már megnőttek, nincs szükség.

– A cserepes növények közül kaktuszok, muskátlik és leanderek vannak a családi kertünkben. A növényeket télre a pincébe, a garázsba vagy az udvari kis házba visszük, ahol a hőmérséklet 5–15 Celsius-fok körüli. A muskátlik egy részét cserépben teleltetjük, másik részét kihúzzuk a földből és a gyökerénél fogva felakasztjuk egy gerendára, attól függően, milyen fajta. A parasztmuskátlit teleltetjük cserép nélkül, ez a száraz teleltetés.

A kaktuszokat is bevisszük télre, néhány közülük télálló, de a biztonság kedvéért mind fedél alá kerül. Ezek nem igényelnek nagy törődést, a pozsgás növények a gyökereikben és a leveleikben tárolják a vizet. A leanderek pedig elviselik a kisebb hideget, ezért nem érdemes korán bevinni, hadd pusztuljanak el a kártevők – tanácsolta a kertbarát.

Somogyi Zoltánék a madarakról sem feledkeznek meg, akiknek napraforgómagot vagy szalonnabőrt kínálnak a hidegebb hónapokban.