Imádja a Balaton környékét az ország csúcsragadozója

A keszthelyi Vadászati Múzeumban nem csak a távoli afrikai dzsungelek, ázsiai hegyvidékek állatvilágát ismerhetjük meg, hanem a hazánkban is élő fajokat is, olvasható a likebalaton cikkében.

Magyarország csúcsragadozója

Szürke farkas csak elvétve, Észak-Magyarországon található, így a csúcsragadozónk az utóbbi években az aranysakál lett. Hívják nádi farkasnak, toportyánnak, réti farkasnak, s ha máshonnét nem ismerős, akkor Arany János Toldi című művében olvashattál róluk.

Bundájuk színe lehet zsemlesárga, de vörös is, melyet a bordájukon fekete szín tör meg, súlyuk 12-16 kg, testhosszuk 65-105 cm, marmagasságuk 45-50 cm.

– A mi vadászterületünkön 2010-ben lőttük az elsőt, azóta elszaporodtak, ma 60-70 darab él itt, tíz éve még 80-100 őzet tudtunk évente lőni, ma szinte nincs őz a területen. Somogy megyében, ami gazdag dámszarvasban, szinte már nincs borjú a rudlikban, mert összefogdossák őket – mondja Tóth Csaba, a Vadászati Múzeum igazgatója.

Az aranysakál emberre nem veszélyes, természetes ellensége nincs, ahol megjelennek, visszaszorul a rókaállomány is.

Szívós állatok, hosszú üldözésre is képesek, akár 40 km/h sebességgel is tudnak futni, falkában vadásznak.

A vaddisznókoca mellől ellopják a malacot, addig ingerlik, hajtják az anyaállatot, míg az magára hagyja a kicsinyeit. A megfojtott malacért csak akkor mennek vissza, ha a koca már hátrahagyva azt, továbbáll. Nagyon okos állatok, erre még egy érdekes példát is tudok mesélni.

Egy vadásztársam kint volt vadászni, jött egy aranysakál, a szájában egy lerágott őzfejjel. A vadász meglőtte az aranysakált, nem ment le azonnal a magaslesről. Öt perccel később jött egy másik állat. Mire én a helyszínre értem, megjelent a harmadik példány is.

A sakál már összeköti a lövés hangját a könnyen megszerezhető zsákmánnyal, tudja, vagy belsőség lesz ott, vagy egy sebzett állat, ez könnyű préda, azt eszik, amihez a legkevesebb energiát kell felhasználni.

A teljes cikket itt olvashatja el.