Egy éve alig mozgunk, támad a visszeresség

Hazánkban minden harmadik ember találkozik ezzel az egészségügyi problémával élete során. Bár azt hihetnénk, ez csak esztétikai kérdés, valójában súlyos egészségügyi problémákat is okozhat, elég csak a vénás elégtelenséget vagy a lábszárfekélyt említeni.

Az emberi test három fontos érrendszeri hálózattal rendelkezik: az artériás, a nyirok- és a vénás keringési rendszer, és bár különálló feladatot látnak el, mégis egymással összhangban működnek. A vénás keringési rendszer elégtelen működése visszértágulat kialakulásához, illetve vénás keringési elégtelenséghez vezethet. A kékes színű, súlyosabb esetekben kanyargós, kidudorodó erek a vénás keringési zavar jelei, és akár súlyos szövődményeket is okozhatnak. Az elváltozás középpontjában a vénák falának meggyengülése és kitágulása, valamint a vénabillentyűk elégtelen működése áll.

Szabó Attila érsebész, vissz­ér-specialista szerint a visszeresség kialakulásának leggyakoribb okai között első helyen kell megemlíteni a mozgásszegény, sok üléssel járó életmódot, amely éppen olyan káros az emberi szervezetre és így a vénás keringésre, mint az álló helyzetben töltött hosszú órák. Aki nem figyel oda a rendszeres testmozgásra, annak lelassul a vérkeringése, és idővel megjelenhetnek a visszérbetegség tünetei, vagy a már meglévő tünetek rohamosan súlyosbodnak. A mozgásszegény életmód mellett a túlsúly, a vitaminhiány, a nem megfelelő összetételű tápanyagbevitel és a túlzott alkoholfogyasztás is károsítja a szervezet egészséges működését. Hazánkban eddig is magas volt a túlsúlyosak száma, a járvány kezdete óta pedig egyre többen számolnak be megnövekedett testsúlyról, és az alkoholfogyasztás mértéke is nőtt. Meghatározó a visszerességben az öröklött keringési zavar, kötőszöveti gyengeség, a szívet és érrendszert érintő betegségek, a cukorbetegség, illetve a várandósság.

Magyarországon minden harmadik ember találkozik élete során visszerességgel, 70:30 százalékos arányban a nők a veszélyeztetettebbek. Mivel az elmúlt év nagy részében a többségnek csökkentek a mozgással kapcsolatos lehetőségei, a szakemberek azt tapasztalják, hogy jelentősen súlyosbodnak a már korábban kialakult visszeres tünetek.

– A hozzám forduló páciensek elmondják, eddig nem tapasztaltak tüneteket, mostanában azonban egyre többször éreznek lábdagadást, fájdalmat, nehézláb-érzést, ezek súlyosbodó visszerességre utalnak. Az elégtelen vénás keringéssel azért is szükséges foglalkozni, mert nemcsak visszértágulathoz, hanem vénás pangáshoz és vénás trombózishoz, végül akár lábszárfekélyhez is vezethet. Ezek már súlyos szövődmények, amelyek károsodást okozhatnak a szervezetben – hangsúlyozta az érspecialista.

Azontúl, hogy szakorvosi segítséget szükséges kérni, és változtatni kell az életmódon, a kialakult visszértágulatokkal is foglalkozni kell. Ma már számos műtéti eljárás áll rendelkezésre a tünetek megszüntetésére. Évtizedekkel korábban a hagyományos műtéti eljárással, több metszésen keresztül távolították el a kitágult visszeret. Ám ebben az esetben nagyobb az esély szövődményekre, és tartós fájdalommal, akár sebfertőzéssel, illetve hosszabb gyógyulással is járhat. 10-12 éve terjedtek el a modern visszérműtétek, amelyek során lézeres, rádió­frekvenciás, mikrohullámú, ragasztásos vagy szkleroterápiás módszerrel, helyi érzéstelenítésben, egy tűszúrással végzik el a visszértágulat megszüntetését. Ezek az eljárások csaknem fájdalommentesek, nem járnak szövetsérüléssel, minimális a szövődmények előfordulása, és a páciens saját lábon távozhat a műtétről, majd másnap dolgozhat, egy héttel később pedig akár sportolhat is. A világ egyes országaiban már csaknem kizárólag a modern műtéti módszereket alkalmazzák.