31 éve vonultak ki a szovjet katonák Veszprém megyéből

A Vörös (később Szovjet) Hadsereg és szövetségesei a második világháború végén, 1944–45-ben foglalták el Magyarországot. Az 1956-os forradalom után a szovjet csapatok több mint három évtizedig maradtak az országban.

1988 végén a Déli Hadseregcsoport mintegy 100 helyőrségben, körülbelül 6000 ingatlanban állomásozott hazánk területén. A két harckocsizó hadosztály parancsnoksága Esztergomban és Szentkirályszabadján volt, a két gépesített lövészhadosztályé pedig Székesfehérváron és Kecskeméten.

A részleges csapatkivonás keretében 1989. április 25. és május 28. között elhagyta Magyarországot a veszprémi 13. harckocsizó gárda-hadosztály (10 400 katona, közel 300 harckocsi, 150 páncélozott harcjármű, valamint a szárazföldi tüzérségi technika 90 százaléka).

1989 őszén vitték ki Magyarországról a tapolcai rakétaalakulat közelében, Nagyvázsony és Tótvázsony környékén állomásozó mozgó rakétabázison tárolt atomtölteteket is.

Németh Miklós magyar és Nyikolaj Rizskov szovjet miniszterelnök 1990. január 9-én Szófiában elvi megállapodást kötött a teljes csapatkivonás ütemtervéről. A hosszú tárgyalássorozat végén 1990. március 10-én Horn Gyula magyar és Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter által Moszkvában aláírt egyezmény szerint a szovjet hadsereg 1991. június 30-áig kivonja Magyarországról a teljes személyi állományt, a szovjet állampolgárságú polgári személyeket, valamint elszállítja a fegyverzetet, a harci technikát és az anyagi eszközöket.

A megállapodás után két nappal, 1990. március 12-én elsőként a Hajmáskéren állomásozó szovjet harckocsiezred egy gépesített lövész zászlóalja indult haza, a vonat március 13-án hagyta el Magyarország területét. A következő tizenöt hónapban másfél ezer, katonákat és harci eszközöket szállító szerelvény távozott az országból.

Veszprémben a Jutasi (akkoriban Felszabadulás) úton működött a szovjet laktanya. Hogy milyen komfortban, milyen körülmények között éltek az ott lakók, abból ízelítőt adnak a Fortepan képei, melyek 1990-ben, a katonák kivonulása után készültek:

A szovjet laktanyát később átépítették, az egykori főépületbe – a 2005-ös átalakítás után – a megyei levéltár költözött be. A volt páncélosudvar – a terület rekultiválása után – vegyes beépítésű lakóterületként hasznosult.

Forrás: wikipédia