Üdítő séta a varázskertben

2021.03.28. 07:00

Testközelből ismerhetők meg az egyes földrészek jellemző fenyőfajai Kámon

A Kám község déli határában található jeli arborétum Európa egyik legszebb botanikus kertje. A páratlan gyűjteményt akár évente érdemes felkeresni, különösen április–májusban, amikor meseszép látványosságként a rododendronok virágzanak.

Laskovics Márió

A Vas megyei Kám községtől 2,5 kilométerre található a híres jeli arborétum, melynek neve a kezdetektől összefonódott megálmodójának, alapítójának és kialakítójának, gróf Ambrózy-Migazzi Istvánnak a nevével. Az arborétum egyébként a botanikus kertek azon fajtája, amely elsősorban fákat és cserjéket mutat be.

A gróf korábban felvidéki birtokán, Malonyán már létrehozott egyet, ám az a trianoni döntés miatt külföldre került. Az 1920-as években keresett helyet egy új számára. Kám mellett, a falu Jeli nevű dűlőjében vásárolt ötszáz hektáros területet, amely a Vas-Zalai hegyhát egyik nyíres-borókás fennsíkrészlete volt.

A rododendronok több mint 300 változata várja a látogatókat
Fotó: Laskovics Márió/Napló

A „virágos gróf” legkedvesebb növényei az örökzöld lomb- és tűlevelűek voltak, meggyőződése szerint megfelelő gondoskodással azok bárhol megtelepíthetők és esztétikus, értékes társulások alakíthatók ki belőlük, ezért itt is ezen fajokkal kezdte az arborétum kialakítását. Az idegen éghajlatról telepített növényeken túl a környék hagymás lágyszárúit is átmentette az arborétum területére, így a mai napig nárcisz-, kikerics- és sáfrányfajok sokasága él és virít a területen. A park legközkedveltebb növényei mégis a havasszépék, a rododendronok (havasi rózsa, hangarózsa). Jelenleg ezek több mint 300 változata, virágzás idején döbbenetesen szép színkavalkáddal, lenyűgöző illatorgiával várja a több tízezer látogatót.

A jeli arborétum kezelője a Szombathelyi Erdészeti Zrt., közelebbről a Vasvári Erdészeti Igazgatóság. Az erdészeti botanikus kert teljes területe közel 120 hektár, a védett természeti terület nagysága 75 hektár. A bejárattól, illetve a Borhordó úttól keletre fekvő, az emlékházat és a sírkertet keretező erdőterület is az arborétumhoz tartozik. A park célja a gyönyörködtetés, ismeretterjesztés, rekreáció. Itt tényleg el lehet „tévedni” akár egy egész napra is, belefeledkezve a szépséges növényekbe, az idill által szárba szökkenő beszélgetésekbe. Az arborétum mindennap látogatható, április 1-jétől szeptember 30-ig, akadálymentesített tanösvénnyel várja a természet­barátokat.

A 130 méter hosszú Lombkorona-sétány egy Sziklás-hegységet bemutató fenyőerdőn vezet át
Fotó: LAskovics Márió/Napló

A Tájövezetek részen Ázsiá­tól Észak-Amerikáig mutatják be az egyes földrészek jellemző fenyőfajait, nem utolsósorban a meghonosítási kísérletek szándékával. A 130 méter hosszú Lombkorona-­sétány egy Sziklás-hegységet bemutató fenyőerdőben vezet közel tízméteres magasságban. Az óriások erdejének is nevezett fenyvesben óriásjegenyefenyő, hemlokfenyő, duglászfenyő, nagy tobozú sárgafenyő és hegyi mamutfenyő példányokat ismerhetünk meg testközelből. A tobozok, tűlevelek között feltűnnek a helyi madárfajok is, melyek az ismertetőtáblákon elhelyezett QR-kódok által megszólalnak, énekükkel színesítik a lombkoronaszint megismerését.

Az alapítóról elnevezett, húsz méter magas kilátó egyik felén japán erdőfoltot láthatunk tóval, a másik oldalon a Sziklás-hegység erdőfoltot.

Ezek is érdekelhetik

facebook comments widget