Így lehet praktikus és szép a terasz, az erkély

A terasz az épülethez tartozik, annak kinyúló meghosszabbításaként funkcionál, szilárd burkolatú, külső tartózkodótér. Úgy nyúlik ki az épületből, hogy nincs fölötte semmilyen építmény, és három oldaláról is nyitott. Ennek egyik változata az olyan terasz, amelynek van teteje, de a három oldala nyitott. Nem kell feltétlenül hatalmasnak lennie, de a többfős szabadtéri étkezésekhez legalább a háromméteres szélesség a kényelmes.

Az erkély és a balkon csak a nevében különbözik egymástól, egyébként ugyanarról a nyitott helyiségről van szó. A balkon megnevezés francia szóból ered. Az erkély a teraszhoz hasonlóan a házból kinyúló építmény, de a társasházak esetében fölötte is van egy erkély. Oldalt pedig félig nyitott.

Következzék a lodzsa. Ez nem nyúlik túl az épület síkján, hanem a belső négyzetméterekből vesz el helyet. Tehát mennyezete és oldalfala is van. Sőt, helyenként a negyedik oldalon a könyöklő is épített. Emiatt akár be is építhető, amit a kis alapterületű lakások esetében sokan meg is tesznek.

A franciaerkély valójában erkély nélküli erkélyajtó, nincs hova kilépni, csupán a keskeny szegélyre. Arról, hogy ne essünk ki, hagyományos magasságú erkélykorlát gondoskodik. A benapozottságnak és a szellőztetésnek jót tesz ez a forma az ablak helyett, a korlátra pedig tehetünk virágládát vagy ruhaszárítót.

Ismerjük továbbá a veranda és a tornác meghatározást is. Ma már a falusi környezetben épült házakon is inkább látunk erkélyeket, teraszokat, de régebben tornácot vagy verandát építettek. Ezek egy lakóház vagy melléképület homlokzata mellé épített helyiségek, melyekhez oszlopokkal, pillérekkel, boltívekkel alátámasztott tető is tartozik. Elsősorban munkavégzési és raktározási célokat szolgált. A boltívek alatt a télen alacsonyan járó nap sugarai besütöttek, melegítve a lakóházat, míg nyáron a magasból érkező napsugarak ellen árnyékolt a tornác. Ezt a helyet a szabadban szárítható ruhák szempontjából is előnyösnek tartották.

Ha rendelkezünk a fentiek közül bármivel, előbb vagy utóbb feléled bennünk a virágosítási szándék. A kevés földigényű, ám a gyakori öntözést kedvelő egynyári növények közül a sokszínű petúnia mellett hálás a rózsameténg vagy vinka. Ehhez széles balkonládát válasszunk, hogy kedvére bokrosodhasson. A muskátli sosem megy ki a divatból, akár a kúszó változatát, akár a hagyományosat választjuk. A muskátli valójában virágnemzetség, amely kétszáz évelő fajt tartalmaz. A verbéna szintén a színpompás, üde látványt nyújtó egynyári növények közé tartozik, ideális választás az erkélyre. Ernyős virágai általában fehér, rózsaszín vagy lila színűek. Mindezeket keverhetjük is, hogy színes virágpompát érjünk el.

Ha nagyobb hely áll rendelkezésünkre, dézsás növényeket is telepíthetünk, a tetszetős edények is képezhetik a dekoráció részét. Népszerűségéből évtizedek óta nem veszít a leander, csupán a metszésére kell fokozottan ügyelni. Ágait pár centire a levélhónaljak felett vágjuk vissza – ezek a növény azon részei, ahol három-három levél kapcsolódik a szárakhoz. Ha ezeken a pontokon metsszük meg, új ágak hajtására serkentjük. Így három új ág lesz ott, ahol a levél volt.