Milyen szabályok vonatkoznak a rossz élelmiszerek visszaváltására?

„Nemrég minőségi hiba miatt számos tejfölt visszavontak. A hűtőnkben két dobozos és egy poharas volt, amire vonatkozott a probléma. Némelyik felét már meg is ettük. Remélem, nem lesz belőle egészségügyi gondunk. Mind a hármat, a megbontottakat is visszavittem annak az áruházláncnak az üzletébe, ahol vettem azokat. Igaz, nem abba az egységbe, ahol megvásároltam azokat, hanem a legközelebbibe. Mind a hármat a lánc másik-másik boltjában vettem, épp ott, ahol dolgom volt egyébként is, és ugye nem gondolja senki, hogy egyesével visszavándorlok egy-egy rossz tejföllel ezekbe. Ám csak az egyik tejfölt akarták visszavenni, mert állítólag az ő boltjukban a másikak nem kaphatóak. A dobozosaknak az árát se tudták. Velem akarták a neten kikerestetni, de a telefonom mobil wifijét leárnyékolta az üzlet. Csak azt tudtam felelni, hogy körülbelül hét-nyolcszáz forintba szokott kerülni egy dobozos tejföl. Javasoltam az eladónak, ő kérdezze meg telefonon a kollégáitól az árat. Erre azt kérdezte, mennyi pénzt kérek vissza. Furcsállva, de mondtam, elegendő dobozonként hétszáz forint. Erre nyolcszázat adtak vissza dobozonként. Szerintem erre, az árinformációra, a visszavételre a kereskedelmi láncnak fel kellett volna készíteni dolgozóit. Azt is kifogásolta az eladó, nem látszik a tejföl csomagolásán a lejárati dátum. A végén megköszöntem közreműködését és megjegyeztem: remélem nem okoz plusz munkát, idő- és energiaveszteséget többet a tejfölgyártó se a boltoknak, se a vevőknek. Mondtam: tudom, nem ő a hibás. Erre el se köszönt tőlem, eddig hűséges vevőjüktől. A legtöbb ismerősöm tizesével dobta ki a rossz tejfölöket. Pedig egy családnak nem kis pénz kétezer forint, amit mi végül is visszakaptunk. De így is elment vele az időm, fogyott a benzin a kocsimból” – mondta el a szerkesztőségünkhöz forduló olvasónk.

A Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesületétől kértünk tájékoztatást, amely Panaszakadémia néven tanácsadói szolgáltatást is működtet. A válasz szerint az ilyen ügyekben két szabályozást kell alapul venni. Az egyik az, hogy a tejfölök nem megfelelő minőségűek, a másik, hogy élelmiszerbiztonsági szempontok alapján visszahívták a terméket a forgalomból. Az első szempont alapján hibás teljesítésről van szó, így a törvény szerint joga volt a vevőnek kellékszavatossági igényt érvényesíteni. Ám nem volt meg a termékek blokkja. Élelmiszeráruk visszavonásakor pedig a vételár visszafizetésére vonatkozóan az élelmiszerjog nem állapít meg kötelezettséget.

Csupán azt írja elő, hogy a vállalkozásnak gondoskodnia kell arról, hogy a visszahívásról a fogyasztókat minél hatékonyabban és pontosabban tájékoztassa, és a visszaérkező termékeket elkülönítve tárolja a megsemmisítésig. Azonban a fogyasztóvédelmi szakértők szerint érdemes hangsúlyozni, hogy van olyan forgalmazó, amely már felhívásában előre jelzi, hogy nyugta nélkül is visszaveszi az érintett terméket. Ezekben az esetekben biztosak lehetünk abban, hogy visszakapjuk a termék árát. Összegezve tehát elmondható, hogy a vállalkozás megfelelően és méltányosan járt el olvasónk ügyében, annak ellenére is, hogy számára kellemetlen volt az ügyintézés menete, hangneme.