Akár pár hónap alatt elkészülhet

2021.11.28. 08:00

A jó komposzt alapanyagainak arányai és a rétegezésük is rendkívül fontos

A komposztról, az azzal kapcsolatos tudnivalókról tartott előadást a kultúrházban Ware Borbála, a Közép-dunántúli Biokultúra Egyesület vezetője.

Tóth B. Zsuzsa

– Komposztáló edénybe vagy prizmába tegyük a komposztálandó anyagokat. Az edény készülhet deszkából, téglából, de a műanyag prizma is jó. A lényeg, hogy levegős legyen a tartószerkezet. Magam komposztprizmát készítek, egy négyzetméteres alapterületen, amely méret ideális komposztálónak. Kiskertben is egy köbméteres tároló a praktikus. Fontos az egyensúly és hogy rétegesen tegyünk sokféle dolgot a komposztba. Mindent, ami a kertből és a konyhából kikerülő szerves anyag.

A komposztba alul kerülhetnek kisebb ágak, vastagabb szárak, ez lesz a szénben gazdag réteg. Arra tehetünk fűnyesedéket, de csak néhány centiméter vastagon, különben befülled. Majd mehet rá a konyhai hulladék, a falevél. A levelek közé tegyünk ágakat, állati eredetű trágyát. Utóbbi dúsítja a komposztot és gyorsítja az érést, mert a trágyában sok, az emésztésért felelős mikroorganizmus van. A bekerülő zöldhulladék általában nedves, magasabb a víztartalma, mint a fás szárú anyagnak. Ha túl nedves, rothadást indíthat el.

A komposztba kerülhet alginit, az algák kövületét a környéken bányásszák, Nagyvázsonyban ömlesztve beszerezhetjük. Az alginit a talajjal érintkezve jó vízháztartást biztosít, komposztba is keverhetjük, de a talaj felszínére szintén tehetjük, hogy megakadályozza a víz elpárolgását.

Ware Borbála szerint amennyiben naponta forgatjuk az anyagot, két-három hónap alatt érett, a növények

számára felhasználható komposztot kapunk Fotó: Tóth B. Zsuzsa/Napló

Ha sürgetnénk a folyamatot, érdemes forgatni a komposztot, levegőt keverni bele, de nem muszáj. Hiszen az erdőben sem forgatja senki, mégis remek a talaj, igaz, később készül el. A komposztálás során szén és nitrogén keletkezik, fontos, hogy az arányuk optimális legyen. Általában a fás, barna színű növények a széntartalmúak, a zöldek a nitrogénben gazdagok. A komposztálás feltétele, hogy egy hét után érje el a hőmérséklete az 55 Celsius-fokot. Amennyiben ez nem sikerül, akkor vagy kicsi a nedvességtartalom, vagy az oxigénellátás nem jó, mert például túl sok a fűkaszálék. Ha túl vizes a komposzt, tegyünk bele száraz anyagot, és ha nem indul be a folyamat, locsoljuk be trágyalével. Ha pedig az érési folyamat beindul, de leáll, friss anyagot, leginkább zöldet keverjünk hozzá.

A komposzt akkor a legjobb, ha belemarkolunk és nem hagy nyomot a tenyerünkön és nincs szaga. Ha csurog a víz a kezünkből, akkor túl nedves, ha összeáll, akkor pont jó, de ha széjjelmorzsolódik, nem jó. Ezzel a módszerrel a komposztálás bármelyik szakában ellenőrizhetjük.

Amennyiben sok benne a zöldhulladék, válogassuk át, aprítsunk, ha gyorsítani szeretnénk a komposztálást. Ha túl sok a levegő a rétegek között, préselnünk kell, legegyszerűbb, ha megtapossuk a komposztot, ugrálunk rajta.

Mivel égési folyamat megy végbe a komposztálóban, a kezdeti bontófázisban egy köbméternyi komposztban a levegő két órán belül elfogy. Amennyiben naponta forgatjuk benne az anyagot, két-három hónap alatt érett, a növények számára felhasználható komposztot kapunk. Ha nem nyúlunk hozzá, fél év, egy év is kell, mire jó lesz a komposzt. Én a prizmában hagyom, amíg meg nem telik, mindig kupacolok a tetejére. Egy-egy évig hagyom benne, mivel három prizmát használok, három­évente ürítek egyet. Akkor átrostálom a tartalmát, és mivel van benne olyan anyag, ami rögös, hiszen a lebontása több időt vesz igénybe, azt a következő komposzt aljába teszem. De tehetjük mulcsként a növények köré is, ott úgyszintén lebomlik.

Az apró szemű komposztot használjuk a palántanevelésre – tanácsolta Ware Borbála, leszögezte, hogy télen sem kell szüneteltetni a komposztálást, és a tartóba felmagzott növény is kerülhet, de tegyük azt középre, ahol 55 Celsius-­fok van. Ilyen hőmérsékleten a mag nem marad meg, és emiatt a beteg ágak szintén helyet kaphatnak a komposztban. Amint a diófa levele ugyancsak, ha annak a mennyisége nem haladja meg a tartalon egynegyedét. – Én azt külön használom a kertben az utak takarására ősszel, nyár közepéig véd a gyomok ellen, akkorra bomlik le. A komposzttal a talaj biológiai aktivitását fokozzuk, használatával olyan talajszerkezet alakul ki, amelyet nem tud kimosni a víz. A talaj tápanyagtároló kapacitása nő, javul a talaj hőgazdálkodása, ez pedig fontos a mai kiszámíthatatlan klímában. Komposzttal és takarással a talajszerkezet stabilabb lesz, jobban tudnak nőni a növények. Kiégetni nem lehet vele a növényt, kárt nem tehetünk a komposzttal, de a termés mennyiségét és minőségét is növeli. Ültetéskor egynegyed résznyi komposzt és háromnegyed résznyi föld a jó arány, de a talaj tetejére is kerülhet a komposzt, amely aztán úgyis bemosódik.

Átlagban négyzetméterenként öt liter komposzt elég egy jó termés garantálásához, tehát egy 200 négyzetméternyi kertben egy köbméter komposzt elég egy évben. Ez abból a 150 kilogramm háztartási és kerti hulladékból előállítható, amelyet egy család átlagosan termel egy év alatt. 

Ezek is érdekelhetik