Barka: az ünnepi asztal ékessége

A keresztény népszokás szerint virágvasárnap azt ünnepeljük, amikor a földre terített pálmaágak között bevonult Jeruzsálembe Jézus Krisztus. Létezik olyan teória is, mely szerint a pálmaágak a Makkabeus testvérekhez köthetők, akiknek lázadását jelképezi. Ők amolyan szabadságharcosként tekintettek Jézusra. De vannak, akik szerint az emberek pálmaágakat lengetve fogadták a Megváltót. 
Ezeket a pálmákat a mi népi szokásainkban a lombfakadás előtti fűz vesszőivel helyettesítik, hiszen ekkor, azaz a húsvét előtti vasárnap még nincsenek virágba borulva a fák. Ezért lett, lehetett a barka szimbólum. Az a növény, amelyet a mai napig elhelyezünk a családi asztalon ezekben a napokban. Hazánkban többféle barka honos. Érdekes tény, hogy sokan az egész növényt barkának nevezik, míg mások csak a szürke, gömbölyded virágzatú vesszőt mondják barkának. A veszprémi piacon a hétvégén 200-tól egészen 1000 forintig láttunk barkacsokrokat, melyeknek a mérete volt leginkább különböző, ám ízlés és pénztárca függvénye, hogy ki mit tesz barkából is az ünnepi asztalra.