Kevesen ismerik a Gyulakeszi határában megbújó Kőmagast

Pedig sokan nap mint nap elmennek mellette Gyulakeszi és Káptalantóti között az úton, ahonnan csak egy kisebb fenyvesre lehetünk figyelmesek a Csobánc-hegy lábánál. Azonban, ha közelebbről megnézzük a fenyvest, kiderül, hogy a fák különleges kövek között nőnek. A papsapka köveknek is nevezett látnivalót Gyulakesziből Káptalantóti felé haladva, Keszit éppen elhagyva jobb oldalon találjuk. A hegy irányába kell indulunk a feszületnél, majd követni az utat a szőlőtáblákon át keleti, délkeleti irányba, amíg az erdő szélére nem érünk. Ott információs tálákat, padot találunk, és az autót magunk mögött hagyva sétálhatunk a kis, köves fennsík tetejére. Kicsit a Káli-medence kőtengereire is emlékeztethet a hely, azonban itt a kövek szorosan egymás mellett állnak, többnyire csak azok tetején tudunk sétálni a fenyőfák alatt. 

Kőmagas a vulkáni utóműködés során jött létre. A felszínt borító homokot a feltörő gázok kristályosították, kvarcitkővé alakították. Az így létrejött, eredetileg összefüggő sziklatakaró feldarabolódásában a szél és a víz munkája mellett a jégkorszaki kifagyásoknak is jelentőségük volt.