Szűz Mária-ábrázolások a Balaton vidékén

Az ünnepi időszakban érdemes számba vennünk a Balaton vidékének neves Mária-szobrait, ugyanis a Mária-tisztelet az ókorig visszavezethető a térségben. A legenda szerint Flavius Theodosius császárnak keresztény dajkája volt, aki Szűz Máriához fohászkodott, hogy a bénulástól megszabadítsa a gyermeket. Így fakadt a hévízi forrás, amelytől meg is gyógyult az uralkodó. Aztán a 18. századtól sorra megörökítették a feljegyzések a különleges Mária-jelenéseket: Segesden, Nagyszakácsiban, Balatonmagyaródon mind-mind születtek Mária-jelenésről tudósító emlékezések. Természetesen ne felejtsük ki a felsorolásból a régió egyik leghíresebb kegyhelyét, az öltöztetett Szűz Mária szobráról is ismert andocsi búcsújáróhelyet, amelynek egyik keletkezéstörténete így szól: „az andocsi határban megpihenő angyalok igencsak vizenyős területre akarták helyezni a kápolnát, de egy kis pásztorfiú odaszaladt hozzájuk, és figyelmeztette őket, hogy ott elsüllyedhet Mária háza. Ezután ő mutatta meg az angyaloknak a kápolna jelenlegi helyét. Mária, vélték, a töröktől is megvédte a falu lakóit, menhelynek is tekintették Andocsot. Ha valakit üldözött a török, ide menekült, ahol a csodatévő Szűzanya elrejtette az ellenség elől.”

A jelenések mellett a Mária-tisztelet a szoborállítások gyakoriságában is megmutatkozott. A hazai ábrázolások egy része az úgynevezett Patrona Hungariae-megjelenítések közé tartozik, és arra utal, hogy Szent István király Szűz Mária védelmébe ajánlotta országunkat. Ezt a címet viseli Gyenesdiáson, szép természeti környezetben Boldogfai Farkas Sándor alkotása, melyet 1990-ben avattak fel. A balatonszentgyörgyi Szent György római katolikus templom udvarában tekinthető meg az a lourdes-i Máriát megjelenítő szobor, amely egy terméskő szoborfülkében a franciaországi híres kegyhelyet is idézi egyben. Szomorú eseményre emlékeztet az embernagyságúnál nagyobb, 7-es út mellett, Balatonszentgyörgy és Balatonkeresztúr kereszteződésnél álló Mária-szobor: a buszbalesetben elhunyt zarándokok emlékére készült. A balatonboglári domb oldalán szintén feltűnik a lourdes-i Szűz Mária alakja. Nem maradhat ki a felsorolásból a tihanyi apátsági templom sem, ahol egy mariazelli és egy lourdes-i oltár is idézi Isten anyjának kultikus alakját. Különösen fontos a mariazelli oltár, amely 1762-ben készült, a leghíresebb Mária-kegyhely, Mariazell kegyszobrának másolatával. Sajnos az eredeti szobor eltűnt, ezért a 19. század végén egy tiroli kópiával pótolták. Zamárdiban 2022 óta látható a Segítő Szűzanya carrarai márvány szobra.

Akad meg nem valósult Mária-szoborterv is. 1937 májusában tervbe vették, hogy a tónál, a vízben egy óriási Madonnát állítanak. Az elvi terv megszületése után – a veszprémi püspök és a kultuszminisztérium támogatásával – hamarosan pénzgyűjtést szerveztek, és ki is találták a szobor felállításának helyszínét: Balatonfüred és Tihany között helyezték volna el, a füredi hajógyár közelében. A monumentális méretű alkotást Jálics Ernő kivitelezte volna, és a mintáját el is készítette, de a második világháború közbeszólt a megvalósításba.

De találhatunk a Balaton vidékén Mária tiszteletére szentelt kápolnákat is, Mária ábrázolásokkal díszítve. A Szent György-hegyen, a lesenceistvándi Mária-hegyen, a balatonföldvári kelta sétányon bejárhatjuk a Mária tiszteletére szentelt helyszíneket. Amint láttuk, a Balaton vidékén számos ponton találkozhatunk Szűz Mária alakjával és kultuszával. Akadnak még ezen kívül is Mária személyére, tetteire utaló mementók, elég, ha csak arra gondolunk, hogy Kővágóörs eredeti neve Boldogasszony örs volt, de felkereshetjük a Folly arborétum kecses Mária-szobrát is vagy Kilitiben a katolikus templom mellett láthatjuk Varga Imre szobrászművész egyedi és modern, krómacél Mária-alkotását. Tavi festményeken is találkozhatunk a Szűzanya balatoni környezetbe helyezett alakjával. Vollein Ferenc Szűz Mária, a Balaton királynője vagy Somogyi Győző a Balaton Madonnája című képe jó példája ennek. Természetesen ezt a sort egészíti ki Udvardi Erzsébet festőművész nőies Mária-ábrázolását, kiváltképp a tapolcai Szentkút Madonnája.

A húsvéti időszakban a balatoni környezetben megjelenő Mária-emlékhelyek, szoboralakok még inkább emelik keresztény ünnepünk fényét, meghittségét, érdemes figyelmünket rájuk is irányítanunk.

Kovács Emőke

[email protected]