Településeink, lakóházaink, útjaink a középkorban

A régész az Árpád-kortól a késői középkorig, egy időbeli íven keresztül haladva mutatta be településeink vármegyei hálózatát, annak jellegzetességeit, változásait, s ezek kutatását vetített képes előadásán, konkrét példákkal illusztrálva az elhangzottakat. Nem csupán időben, de térben is igyekezett átfogó képet adni minderről, melyhez elsősorban saját ásatási eredményeit hívta segítségül.

Beszélt az úthálózat jellegzetességeiről. Elmondta, a főbb útvonalak helye már a bronzkorban kialakult, a középkori úthálózat pedig már akkor tükrözte a jelenlegi főbb utak hálózatát. Átfogó képet adott a településeken belüli építészeti jellegzetességekről, a lakóépületek időbeli változásairól, jellemzőiről, a településrégészetről.

Konkrét példaként egy Pápa környéki ásatásáról szólt, ahol egy X-XI. századi, még szállásszerű, szórt elrendezésű települést tártak fel, időben innen jutott el a késő középkorig, térben pedig a Sümeg melletti Sarvaly már klasszikus utcahálózatos elrendezésű településéig, miközben a lakóépületek változásainak érdekességeit is elmondta. – A késő középkori építészet már a parasztházak előképeit idézi. A településeken belül a lakóépületek, a lakáskultúra is változott, ugyanígy az épületek elhelyezése, mintázata – mondta el a szakember, aki helyi jellegzetességeket mutatott, összevetve a késő középkort az Árpád-kori szórt, kissé tanya- vagy szállásszerű szerkezettel, s ehhez kapcsolódva szólt arról, mi és hogyan fogható meg ebből a régész számára. – A középkorban is jellemzően egy-egy templom köré épültek a településközpontok. Azonosítható források a lakóházak mellett a kemencék, árkok, gödrök, az állattartáshoz köthető építmények és a kutak. Elrendezésük, kialakításuk fontos forrás a régész számára – mondta el Pátkai Ádám Sándor, aki vármegyénket régészeti forrásadottságok tekintetében jónak nevezte, hiszen például a különböző történeti adatok révén sok, mára elpusztult település vagy dűlő jól azonosítható.

A Pétfürdői esték második alkalmán, május 7-én, kedden Veszprém vármegye egyházi építészete, a kolostorok, a templomok és a temetők régészete lesz a téma. Egy későbbi előadásban a vármegyei múzeum intézményi háttérszerepéről beszél majd, végül Pétfürdő szűkebb környezetének régészetét ismerteti.