Teljessé vált a sertés adókedvezménye

Ez korántsem jelent olyan nagyságrendű változást, mint a termékpályát érintő korábbi áfacsökkentések, de így lényegében teljessé vált a sertés adókedvezménye.

Mint ismert, 2014. január elsejétől az élő és a félsertés, majd 2016-tól a sertéstőkehús általános forgalmi adóját mérsékelte jelentősen, 27-ről 5 százalékra a kormány. A változtatások célja az volt, hogy könnyebbséget kapjanak a nehéz időket élő ágazat szereplői, egyúttal visszaszorítsák a feketegazdaságot. A témával kapcsolatban megkerestünk több húsipari vállalatot, de egyikük sem akart nyilatkozni, ellenben egy tapasztalt hentessel folytatott beszélgetésünkből megtudtuk, a szakember szerint megvalósultak az áfacsökkentéssel kitűzött célok, a piac résztvevői fellélegezhettek. Természetesen örömmel fogadták a belsőségek és az élelmezési célra alkalmas vágási melléktermékek áfájának csökkentését is, ám ezek jóval kisebb súlyt képviselnek a feldolgozásban és a fogyasztásban egyaránt, tehát lényegesen csekélyebb hatást gyakorolnak az ágazatra. Disznónként mindössze körülbelül 500-1500 forint bevétel származik a belsőségből, aminek ráadásul bizonytalan az értékesítése.

A Világgazdaság megkeresésére a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kifejtette: a sertést érintő áfacsökkentések célja az ágazat kifehérítése, ezzel a legálisan működő hazai vállalkozások versenyhelyzetének javítása, az érintett termékek forgalmának növelése, egyben a lakossági terhek csökkentése. A NAK szerint az elmúlt esztendők élelmiszeráfa-csökkentései a várakozásoknak megfelelő eredményeket hoztak. Több esetben mentőövet dobtak az adott ágazatnak, a baromfinál a madárinfluenza okozta krízisből való gyorsabb felállást, míg a sertésnél a piaci válság túlélését és a fogyasztói árak elszabadulásának megakadályozását is jelentette az adómérséklés.

A központi költségvetés teherbíró képessége miatt az agrárgazdasági kamara az élelmiszerek áfájának ütemezett csökkentésére tett javaslatot, kezdetnek olyan ágazatokban, ahol az adómérséklés a feketegazdaság visszaszorulását, illetve a versenyképesség növekedését hozhatta magával. Ezért kezdődött a folyamat az állattartó termékpályákon, kiemelten a sertéságazatban. Az élő sertés és a félsertés áfakulcsmérséklésének hatására tisztult az élő állatok piaca, egyértelműek a fehéredés jelei – hangsúlyozta a NAK. Ezt azzal támasztották alá, hogy az elmúlt négy esztendőben az éves sertésvágásszám több mint 25 százalékkal növekedett, miközben az állomány stagnált, és a külkereskedelmi forgalom sem változott. Ezzel a transzparens (és így feltételezhetően adózó) csatornákra került a levágott sertések közel harmada, amely korábban a szürkegazdaság keretei között jutott el a fogyasztókhoz – írja a Világgazdaság.