Az ársapka csak rövid távon alkalmazható

Az egy éve bevezetett árstop mára betöltötte szerepét, a termelői, feldolgozói szervezetek és a kiskereskedelem szereplői a kivezetését javasolják – tolmácsolta több hazai szervezet közösen kiadott álláspontját minapi közleményében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

Szijártó János

Forrás: MW-illusztráció

Mint írják, az első élelmiszerárstop egy éve, 2022. február 1-jén lépett életbe. Az ágazat meghatározó szereplői szerint a felborult európai uniós piaci környezetben az ársapkák kivezetése segítené a hazai agrárium, élelmiszeripar versenyképességének megőrzését, stabilizálva hazánk élelmiszer-önellátását. Ez a termelők, az élelmiszer-feldolgozók és a kereskedők közös érdeke. A jelenlegi, megborult egyensúlyú európai uniós piacon pedig különösen nagy jelentősége van annak, hogy a hazai beszállítók megőrizhessék pozícióikat, versenyképességüket. Az ársapka nem piaci, hanem szociális intézkedés, ugyanakkor az elmúlt időszakban a hazai ágazati érdekekkel ellentétes, kedvezőtlen folyamat indult el az élelmiszer-kereskedelem terén. A kereskedők az árstop egy éve alatt jelentős nagyságrendű árengedményt közvetítettek a családok számára a vonatkozó jogszabályok alapján.

A NAK tájékoztatása szerint az ársapka kivezetésével megszűnnének a kedvezőtlen hatásokat kiváltó piactorzító folyamatok, ami kedvező lehet a fogyasztók számára is. Minden magyar vásárlónak érdeke, hogy ne nőjön az importnak való kitettség, ugyanis az a hazai élelmiszer-önellátottságot is veszélyezteti. A hatósági árszabályozás rövid távon kedvező a fogyasztóknak, azonban hosszú távon áruhiányt generál, torzítja a piacot és veszélyezteti a belföldi termékpályák fenntartható és kiszámítható működését.