Súlyosították a késsel egy ismeretlenre támadó férfi ítéletét

Az előzményekről megírták, az 1985-ös születésű vádlott 2022. szeptember 14-én kora reggel – miután alkoholt és kannabiszt fogyasztott – minden előzmény és indok nélkül kiabálni kezdett egy ABC előtt a kollégájával beszélgető férfival. Odament hozzá, és ordítva kérdezte tőlük, mit vigyorognak. A sértett megkérdezte, mi a probléma, és távozásra kérte a vádlottat. A férfi a sértett elé állt, közben leszúrással fenyegette, elővette a zsebkését, amivel a sértett mellkasa felé szúrt. A sértett hátralépett, elkapta a vádlott kezét, így nem érte el a kés. A vádlott kiszabadította a kezét, majd ismételten szúrni akart, amit a sértett ismét elhárított. A vádlott többször próbálta megszúrni a sértettet, miközben azt kiabálta, hogy „megszurkállak, megöllek!” 

A rendőrség értesítésére a vádlott eltette a kését és elment. Menekülése közben a vádlott a késével kivágta a sértett egy közeli parkolóban álló autójának több gumiabroncsát és egy másik ember – akire haragudott – autójának kerekeit is. A késsel megtámadott sértett horzsolásos sérüléseket szenvedett, de a kés alkalmas emberi élet kioltására; azt, hogy nem halt meg a sértett, lélekjelenlétének és kitartó védekezésének lehetett köszönheti. Fentiek alapján az első fokon eljáró Veszprémi Törvényszék a vádlottat emberölés bűntettének kísérlete, kétrendbeli rongálás vétsége és kábítószer-birtoklás vétsége miatt 7 év börtönbüntetésre és 7 év közügyektől eltiltására ítélte azzal, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. 

Az ítélet ellen az ügyész hosszabb tartamú szabadságvesztés büntetés és közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabása miatt, a vádlott és védője az emberölés bűntettének kísérlete miatt felmentésért, egyebekben a büntetés enyhítéséért fellebbezett. A Győri Ítélőtábla a március 7-i ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és a vádlottat terhelő börtönbüntetést 10 évre súlyosította, ezen túl az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. 

A másodfokú eljárásnál az ítélőtáblának elsődlegesen abban a kérdésben kellett döntenie, hogy a vádlott cselekménye – a védői fellebbezésnek megfelelően – felfegyverkezve elkövetett garázdaság bűntettének, avagy emberölés kísérletének minősül-e. Az ítélőtábla egyetértett a törvényszék minősítésével, amely megvizsgálta a bűncselekmény körülményeit. Az elkövetés eszköze, a kilenc centi pengéjű kés alkalmas az emberi élet kioltására, hiszen az olyan éles és hegyes volt, hogy a vádlott azzal szúrta ki a sértettek autóinak kerekeit. A vádlott nagy erejű késszúrásai rövid időn belül a sértett elvérzéséhez vezethetett volna. Ezen túl a vádlott elkövetés alatti kijelentései ugyancsak arra utalnak, hogy egyenes szándékkal a sértett életének kioltását kívánta. Hogy nem történt tragédia, az a sértett lélekjelenlének, kitartó védekezésének köszönhető. 

A kiszabott büntetésnél az ítélőtábla kiemelte, a törvényszék részben tévesen határozta meg a büntetési tétel kereteit, az helyesen 5-től 19 évig terjedő szabadságvesztés, melynek középmértéke 12. Ebből kiindulva az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetés törvénysértően enyhe. A súlyosító körülmények jelentős túlsúlyban voltak. Így a vádlott a cselekményét a vele szemben folytatott büntetőeljárás hatálya alatt követte el, bosszú vezérelte, az elkövetési mód garázdának és kitartónak tekinthető. Ezzel szemben enyhítő körülmény csak az volt, hogy a cselekmény (a sértett védekezésének köszönhetően) kísérleti szakaszban maradt, illetve a vádlottat elmeműködésének kóros állapota enyhe fokban korlátozta magatartása következményeinek felismerésében. Mindezeket mérlegelve az ítélőtábla a középértéket el nem érő, de az elsőfokú bíróság által alkalmazott büntetésnél súlyosabb mértékű szabadságvesztést határozott meg.