Motiválja és jutalmazza a diákokat a Brusznyai-díjas pedagógus

Gyógypedagógusként végzett, akkor kapott olyan alapot, hogy nyitott legyen minden gyermek felé. Logopédus lett, majd gyógypedagógusként elment németet tanulni. Több egyetemet végzett – a Pannon Egyetemen német nyelv és irodalom, majd angol nyelv és irodalom szakon diplomázott, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen mentortanári szakvizsgát tett, a Budapesti Gazdasági Egyetemen idegenvezetőnek tanult, hogy az idegen nyelvet más területen is kamatoztathassa, tavaly a Széchenyi István Egyetemen fejlesztő-differenciáló szakpedagógusi diplomát szerzett –, mégis a szombathelyi főiskolát tartja pedagógiai pályája csúcsának. Szeretne mestertanár lenni, bizottság előtt február 20-án védi meg mestertanári pályázatát. Kovácsné Siffer Anikó 1990-től tanít a Veszprémi Szakképzési Centrum Közgazdasági és Közigazgatási Szakgimnáziumában.

– A hatékonyság, eredményesség, méltányosság a jelszavam. Hitelesnek kell lennem, hogy hatékony lehessek, eredményesen kell a tananyagot közvetíteni, a tanulási környezetet megteremteni. Azért végeztem el a győri egyetemet, mert láttam, hogy egyre több sajátos nevelési igényű tanuló jön a középiskolába.

Kovácsné Siffer Anikó egyedüli fejlesztő pedagógus a szakgimnáziumban, sőt, Veszprém városában is, hiszen fejlesztő pedagógus csak általános iskolában van. Mint mondja, évfolyamonként egyre több a sajátos nevelési igényű gyerek, akivel külön kell foglalkozni. A fejlesztés azért fontos, mert ha a tanuló olvasásértése fejlődik, az minden tárgy tanulását segíti; a főiskolán könnyebben halad a tanulásban, ha gyorsabban tud olvasni, megoldani a feladatot. A fejlesztő órákra négy-öt gyerek jár rendszeresen. Nem kötelező, a diákok nagyon leterheltek, a heti 35–36 óra mellé nehéz beilleszteniük ezt az alkalmat, csak a nulladik órában van rá lehetőség. A 21. században minden diáknak van digitális kompetenciája, a pedagógus beszkenneli a szövegértés anyagát, átküldi a tanulóknak e-mailben, ők megoldják, az órán együtt beszélik meg. Nála természetes, hogy a házi feladatot a tanulóknak online kell küldeni, tanáruk ezzel önálló javítási lehetőséget ad nekik, az önálló munkára szoktatja őket.

– Az értékelés az egyik pedagógiai elemem, a motiválás a gyerekhez való hozzáállás nyitja. A megfelelő motiváltságot csak akkor érem el, ha a produktumot rögtön értékelem. Van egy értékelési rendszerünk: a diák minden jó feladatra kap egy „smiley”-t (hangulatjel – a szerk.), ő beírja a füzetébe, öt smiley után kap egy kis kilyukasztott macit, öt maci után pedig egy ötöst. Huszonöt okosságért, ügyességért, bölcsességért jár egy ötös. Ez nagyon motiváló mindenkinek, a 9–12. évfolyamos diáknak egyaránt. Gyógypedagógiai mivoltomból jön az ellenőrzés, értékelés és jutalmazás; ez az értékelésnek olyan fontos eszköze, amivel nagyon keveset élünk, a gyerekek kevés pozitív élményt kapnak.

Kovácsné Siffer Anikó mind a négy évfolyamon tanít a szakgimnáziumban, a számítógéppel segített nyelvoktatás is alapvető számára, ebből írta szakdolgozatát Szombathelyen. Az angol és német nyelv tanulásához az interneten sok feladatsort találni; a diákok látják, ahogyan haladnak, jó-e az adott megoldás vagy sem, ez a fajta munka az önálló tanulásra motiválja őket. A munkamódszer sikerélményt ad, az eredményt rögtön értékeli a gép, a diák visszajelzést kap.

A Brusznyai-díjas pedagógus elvégezte a Kodolányi János Főiskola nyelvvizsgára felkészítő vizsgáztató képzését, a társalkodó és gazdálkodó nyelvvizsgán vizsgáztat. 2017 szeptembere óta a középiskola a Farbe társalkodó nyelvvizsgaközpont és az Origo központ vizsgahelyszíne. Egyetemisták, főiskolások és középiskolás diákok alap-, közép- és felsőfokon, általános és szaknyelvből tehetnek írásbeli és szóbeli vizsgát. Egyre több diák szeretne nyelvvizsgázni, hiszen 2020-tól már a továbbtanulás feltétele lesz a B2 középfokú nyelvvizsga. A Közgazdasági és Közigazgatási Szakgimnáziumban szeptemberben ötéves nyelvi előkészítő osztály indult, a kilencedikesek heti 18 órában tanulják az angol és német nyelvet.

– A váltás, megújulás kell legyen a pedagógusok jelszava, minden tanárnak meg kell újulnia módszertanilag. Nemcsak a digitális kompetenciát értem ezalatt, de a differenciálást is; fontos, hogy a differenciálás az órán is megvalósuljon. Nem kell félni tőle, hiszen mindig differenciálunk. Hangsúlyt helyezek az önállóságra, az önálló tanulást meg kell tanítani. A másik, számomra alapvető terület a tanulási környezet biztosítása, hogy a tanuló az otthoni tanulási környezetet képes legyen megteremteni. Fontos az empátia. Minden percben tudni kell reagálni a tanulók viselkedésére, akár magatartási problémáira is, empatikusan gondolkodni. A diákok tele vannak információval, csak az információ szelektálásával van probléma; nekünk az a feladatunk, hogy a fontos és a kutatás, a téma szempontjából lényeges információkat segítsük kiszűrni. Próbálok mindent szemléltetni; valószínű, hogy ez a szemléltetési attitűd a gyógypedagógiából jön. Sokkal élményközpontúbb így a tanulás, a gyerek jobban megérti a tananyagot.

A pedagógus régóta vallja, hogy a digitális kompetencia előnyeit ki kell használni. – Ha a diáknál ott van az okostelefonja, tabletje, órán használhatja az anyaghoz kapcsolódóan, mert az azt jelen-ti, hogy a gépet otthon is előveszi majd. Nem kell mindent tudni, csak azt, hol keressük a választ, a megoldást – véli.

Kovácsné Siffer Anikó kora reggel az iskolában van. Azt mondja, a legjobb gondolatai reggel jönnek, átgondolja, előkészíti az órákat. Otthon este tíz óráig dolgozik, online addig lehet küldeni neki a házi feladatot.

A sokszínű, sokoldalú munka mellett mi fér az életébe? Van két gyereke, lánya és fia, jogászok, a lányánál két unoka, Budapesten élnek, hétvégenként őket látogatja. Szeret síelni, biciklizni, ha teheti, kerékpárral megy iskolába, a Balatonhoz is gyakran kirándul férjével, a Tagyon-hegyen van telkük.

2017 óta egy pályázaton dolgozik, az Esterházy Károly Egyetem Oktatás 2030 Tanulástudományi Kutatócsoportjának idegen nyelvű szakértője.