Képesfa és fazekashagyományok őrzik a múltat a hatszáz fős Tüskeváron

A török háborúban tüskéből épített kerítéssel védték a lakók

A Veszprém megye nyugati részén, a 8-as főút mellett fekvő 600 fős község eredeti elnevezése Nagyjenő volt, amely a honfoglaláskori Jenő névből alakult ki. A Tüskevár név onnan ered, hogy a török háborúban tüskéből épített kerítéssel védték a lakók. Tüskevár néven először 1657-ben említik. A falu és a mai Apácatorna község közötti területen 1310-ben pálos kolostort alapított ll. Miklós győri püspök. A kolostor épületének néhány darabját ma a helytörténeti gyűjtemény őrzi. Tüskevár Magyarország legkisebb borvidéke, a Somló hegy lábánál fekszik. A hegyre látogató turistacsoportok felkeresik a település látnivalóit.

A határon túli magyarlakta területen levő négy testvértelepülésük pedig az országhatáron túlra is elviszi a vendégszerető tüskeváriak hírét. Molnár Levente polgármestertől, aki az ötödik ciklusban vezeti a községet, megtudtuk, négy testvértelepülésükkel rendszeresen tartják a kapcsolatot, már a második európai uniós pályázatot nyerték erre a célra. A Szlovákiában, Felvidéken található Bős, a szlovéniai Muravidéken fekvő Csente, a délvidéki Vörösmart, valamint az erdélyi Nyárádremete nem csupán hivatalos kapcsolatot ápol Tüskevárral, hanem a családok között is szövődtek barátságok. Vörösmart szintén történelmi borvidék, így a szőlészek és borászok szakmai tapasztalatokat tudnak cserélni.

Tüskevár egyre jobban bekapcsolódik a hazai turisztikai vérkeringésbe

A természetjárók és a zarándokok gyakran keresik fel a már országosan ismert Képesfát, amelynek története egészen a török időkig nyúlik vissza. A fennmaradt történet szerint 1673-ban két fiatalembert török fogságba hurcoltak el a környékről, akik 12 év rabság után tértek haza. Ekkor találtak rá egy fára, amelyen egy Szűz Mária-kép volt. Ezen a helyen adtak hálát a Szűzanyának azért, hogy túlélték a raboskodást és épségben visszatérhettek szülőföldjükre. A falu határától alig egy kilométerre fekvő zarándokhelyre jó minőségű út vezet. Az önkormányzat és a Bakonyerdő Zrt. példás összefogásával teljesen rehabilitálták a Képesfa környezetét. Megújult a kerítés, a parkoló, pihenőpadokat és asztalokat helyeztek ki. A falu terein, utcáin minden évben egyre több virágkaspó látható, amelyeket a helyi fazekasmester, Tóth Gergely és családja készít. Molnár Levente elmondta, hogy a tüskevári fazekasok többnyire használati tárgyakat, konyhai eszközöket készítettek, egyedi mintázattal. A korabeli időkben a vásárokon mindig keresettek voltak a tüskevári fazekasok termékei. Örülnek, hogy az iparág a mai napig fennmaradt, a mester fia, Tóth Márton immár harmadik generációsként folytatja azt. A helytörténeti múzeumot gyakran látogatják kirándulócsoportok.

A kiállított tárgyak között római kori tárgyi emlékeket is talál a látogató. Vannak Diocletiánus császár korából származó pénzérmék, Minerva-szobrocska, valamint az egykori pálos kolostor oszlop zárókövei. A kövekből a korabeli építészeti eljárásokra, az építkezés során használt anyagokra is lehet következtetni. A múzeum épületét pályázati forrásból nemrég újította fel az önkormányzat. A sportpálya mellett fekvő játszótér és pihenőpark is új köztéri fitneszeszközöket kapott, amelyeket minden korosztály tud használni. Jó időben délután és hétvégén mindig tele van a park, délelőtt iskolások használják testnevelésórán. A negyedikes Harczi Petrától megtudtuk, hogy jó kimenni a játszótérre, ahol mindenki azt a játékot használja, amit szeret.

A polgármester örömmel mondta, hogy megindult a vissza-áramlás, több fiatal házaspár tért vissza és telepedett le. A lakosok igényei is igazodnak a korhoz, azokat a falvakat keresik, ahol vannak szolgáltatások, gondozottak a közterületek, van közösségi élet. Tüskeváron mindez adott. Ha kell, saját erőből is fejlesztenek, de gyakran nyernek pályázatokat is.

80 millió forintot nyertek

A területi operatív program pályázatán a polgármesteri hivatal és a művelődési ház teljes felújítására, energetikai korszerűsítésére 80 millió forintot nyertek. A sportöltöző és ifjúsági ház felújítása önerőből történt meg a tavalyi évben. A melegítőkonyha étkezőjét, amely számtalan rendezvénynek ad otthont, a nyár folyamán teljesen felújítja az önkormányzat. Az utakat és járdákat folyamatosan karbantartják, illetve felújítják, ha kell, saját erőből. A település közössége összetartó, a rendezvényeken nagy az érdeklődés, minden generáció jól érzi magát. A hatodik éve működő nyugdíjasklub tagjai aktívak, a község eseményein részt vesznek, minden programban segítenek.