A világhírű kutató tartott előadást Balatonalmádiban

Előadás a Bál Resort Hotelben

A megfelelő információt viszont csak az képes előhívni, akinek fejlett a belső világa, amelyben meghatározó szerepe van a művészetnek.

Erről beszélt többek között és rendkívül érthetően, közvetlenül Freund Tamás agykutató professzor, Széchenyi-díjas magyar neurobiológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, aki a Nők a Balatonért Egyesület Balatonalmádi Csoportja vendége volt szombaton, Balatonalmádiban, a Bál Resort Hotelben.

-Zircen születtem, mert odament édesanyám a nőgyógyászhoz, egyébként Veszprémben laktunk, ahol szüleim dolgoztak, utalt a kezdetekre a professzor. Freund Tamás felidézte, öccsével együtt a Lovassy Gimnáziumba járt, és már akkor énekeltek az iskola kórusában. Fiatalon minden nyáron dolgozott Almádiban, mentőcsónakosként, illetve egy csónakkészítő mesternél. A tudós először egyéves korában járt Balatonalmádiban, mert azoknak a cégeknek, ahol szülei dolgoztak, ott volt üdülője, illetve strandja, ezért a Balatont már korán megismerte, megkedvelte.

Feleségének köszöneti, hogy agykutató lett

A professzor utalt arra, hogy azért lett agykutató, mert 17 éves korában Hámori József –akivel később együtt is dolgozott- kitűnő biológia tankönyvéből tanult, és ekkor kezdett el érdeklődni a biológia, a kutatás iránt. Aztán élete alakulása is emellett szólt, ugyanis első szerelme a szegedi orvostudományi egyetemre ment, ezért a tudós is odajelentkezett. Közben megismerkedett későbbi feleségével, aki Budapesten, iparművészeti főiskolán tanult. Őt követte a fővárosba, és – mint mondta- neki köszöneti, hogy agykutató lett: ugyanis másodéves egyetemistaként kezdett el agykutatással foglalkozó tudományos diákkörre járni. Mindeközben élénken érdeklődött a művészt iránt is, így kórust is alakított „Hullamosók” néven, mert gyakran csak a boncteremben tudtak próbálni. Freund Tamás ma is énekel kórusban, mert azt gondolja, hogy a belső világunk –amelynek alakításában nagy szerepe van a művészeteknek – alapvetően határozza meg értelmi intelligenciánkat. Hozzátette, nem is érti, hogy a szülők miért nem szorgalmazzák a drámapedagógiát, a művészeti nevelést, a kórus éneklést gyermekeiknél?

A professzor rövid szakmai kifejtésében elmondta, agyunk végtelen mennyiségű információ tárolására képes, a nehézségeket ezek előhívása jelenti. Akinek fejlett a belső világa, az ezt könnyebben megteszi, ezért kell például színházba járni, énekelni! Nagyon jónak nevezte az okos eszközöket, ha azok megkönnyítik a munkát, és azzal van határozott célja az embernek, ugyanakkor túl sok időt leköt a szörfözés, amikor csak úgy nézelődünk, és az eredeti célt nem találjuk. Ilyenkor már nem adunk lehetőséget az agyunknak arra, hogy gondolkodjunk. -Nem kell kiátkozni a számítógépet és az okostelefont, hanem tudni kell megfelelően használni, fogalmazott a tudós, aki a találkozón kialakult beszélgetésen a hallgatóság sok kérdésére válaszolt.