A férfiak a fejsze hátával ütötték a perec tésztáját

A faluvezető elmondta, piacuk vámja Bakonybélhez tartozott, ezt az adót István király rendelte el 1037-ben s mintegy háromszáz évig fizették. A Rábaköz központjában fekvő falucska lakóinak lélekszáma nem éri el az ezerötszázat. Szívügyük hagyományaik – a búcsúi szokások, a néptánc, a jellegzetes ételek – megőrzése, átörökítése, ebben nagy szerepe van az aranyminősítésű Hagyományőrző Néptánccsoportnak. Elmondták, a búcsú a faluban nagy ünnep volt, a templom búcsúja az Úrnapjához kapcsolódik. E napon az ebéd utáni litániáról kijövet a legények körbetáncolják a szili karéjt, majd a pap engedélyt ad a búcsúi mulatság megkezdésére, átadva a legényeknek egy demizson bort. Ezzel a gesztussal befejezettnek tekinti a vallási ünnepet és engedélyezi a szórakozást. A bor átnyújtása jelképe a mulatság megkezdésének. A kocsmához érve a szín alatt még egyszer eltáncolják a karéjt, majd eléneklik a Himnuszt, így kezdődik a hajnalig tartó mulatozás. Éjfélkor ismét eltáncolják a karéjt, majd zárásként a Rákóczi-indulót.

A búcsú komoly előkészületet igényelt. Az asszonyok az ételekről gondoskodtak. Az ünnep elképzelhetetlen volt perec nélkül, már hetekkel előtte elkezdték sütni. A rábaközi perec receptje: 30 tojássárgáját kikeverünk 6 kanál cukorral, egy szarvassóval, egy csomag szaharinnal, 2 vaníliás cukorral. A lisztet elkeverjük 30 köröm nagyságú zsírral. A fehérjét ki kell verni habbá. Mikor jó habos beletesszük a sárgájába, lassan összekeverve szórjuk a zsíros lisztet, 3-4 kilót. Locsoljuk meg 3 cl rummal. A tészta ne legyen kemény. Utána fél óráig verjük a fejsze hátával, mikor ütjük, mindig egyfelé hajtjuk. Végül kis pereceket vagdosunk, és forró vízben kifőzzük. Másnap sütjük. A férfiak, legények is részt vettek e munkában, mert a meggyúrt tésztát fejsze hátával kellett ütni, míg hólyagos nem lett. Másnap hajnalban a legények a kocsma elől indultak el a cigányokkal együtt perecet szedni, énekelve mentek végig az úton, vittek egy hosszú botot, arra fűzték fel azokat. Perecszedés után visszamentek a kocsmába, innen vonultak a templom elé, hogy mise után ismét eltáncolják a karéjt. Nyársra fűzött pereceiket a kör közepére tették, később azokat megvette a kocsmáros, vagy elosztogatták a cigányoknak. Az ünnepi ételekhez tartozott még a kalinkó, a közepén lyukas fonott kalács. Általában aszalt szilvás bablevessel tálalták, volt, aki cukor nélkül főzött szilvalekvárral sűrítette, hidegen is fogyasztották.

A bakonybéli millenniumi ünnepen nagy sikert aratott a két tésztaféleségből kínált kóstoló és a hagyományőrzők Tied leszek kisangyalom szili búcsúkor című néptáncműsora.