Mit tegyen a szülő, ha jobbra számított?

Az alsó tagozatban az elsősök és a második osztályosok félévkor még csak szöveges értékelést kapnak. Horváthné Koltai Edit, a veszprémi Rózsa Úti Általános Iskola igazgatóhelyettese szerint ennek előnye, hogy árnyaltabb képet ad a gyermek fejlődéséről. „Az első féléves értékelés számukra nem minősítő, sokkal inkább fejlesztő jellegű, amire az 1-től 5-ig terjedő osztályzatokkal nem lenne lehetőség. Megmutatja, hogy hol tart a kisgyerek a tanulmányaival és elsősorban az a célja, hogy a pozitív megerősítést szolgálja, nem elhallgatva azt sem, amiben a gyermeknek még fejlődnie kell.”

A felsőbb osztályokban kapott féléves osztályzatok jelentősége már más, hetediktől pedig a továbbtanulásban is szerepük van. Ha a szülő, illetve a diák elégedetlen az eredménnyel, érdemes kideríteni, hogy mi áll a háttérben. Ehhez elengedhetetlen, hogy beszélgessünk a gyermekkel arról, ő mit gondol, miért nem sikerült teljesítenie, és tudatosítsuk benne, mit kell tennie annak érdekében, hogy sikeresebb legyen. Horváthné Koltai Edit azt mondja: ilyen esetekben nem biztos, hogy a büntetés javuláshoz vezet, sőt: törekedjünk valamiféle kompromisszumra, közös megállapodásra a második félév jegyei kapcsán. Az a jó, ha a szülő tisztában van a gyermek képességeivel és ahhoz igazítja elvárásait.

Mindez fokozottan igaz a középiskolákban tanuló kamaszokra. Pszichológusok szerint ebben a kihívásokkal teli életszakaszban még nagyobb jelentőséggel bír, hogy a szülői elvárásokat a gyerek képességeihez igazítsuk, és ennél is fontosabb, hogy ezek teljesíthető célok legyenek – ilyen például egy osztályzat javítása vagy a nyelvvizsga megszerzése a tanév végére.