Soha többé ne kelljen ilyet megélni – a kitelepítésre emlékeztek Bándon

1948 január 13-án már elindult az a vonat, amely többek között 100 bándit is vitt Németországba. Azért került erre sor, mert egy vesztes háború után bűnbakot kellett találni és azt meg kellett gyűlöltetni.

A mi régiónk, Közép-Kelet-Európa hamar talált bűnbakokat. Magyarországon a németek, Csehszlovákiában és Jugoszláviában a magyarok és a németek lettek azok és nagyon komoly népesség mozgás indult meg. Ennek keretében a régióból 10 millió, Magyarországról közel 250 ezer németnek kellett elhagynia szülőhelyét, lakhelyét és elmennie a szétbombázott Németországba – emlékezett vissza a 71 éve történtekre Schindler László. A 100 Bándról elűzetett közül a legidősebb, az akkor 79 éves Paul Antal volt, míg a legfiatalabbak Steigler Teréz és Drexler Mihály még egyévesek sem. Az ő neveik is megtalálhatóak az emléktáblán.

– 2008 óta folyamatosan, minden évben megemlékezünk róluk azért, hogy a jövőben ne kerüljön sor ilyenre – emelte ki a német önkormányzat elnöke, aki egy Valéria Koch idézettel zárta beszédét, amelyet a költőnő az elűzetés 50. évfordulójára írt és amely ma sem vesztette el aktualitását : „Állítsátok meg a legkisebb gyűlöletet is, mondjatok időben nemet.”

A visszaemlékezést követően Bánd község Önkormányzata és a helyi német önkormányzat nevében koszorúkat helyeztek el az emlékműnél, majd a résztvevők mécseseket gyújtottak az elhurcoltak emlékére.