Tapolcafői szennyvíziszap: nyugodtan fogyasztható a pápai ivóvíz

A vízszolgáltatót a Tapolcafői Téglaipari Kft. szennyvíziszap-kezelő tevékenységével kapcsolatban kerestük meg, a vállalat vezetőjétől pedig részletes tájékoztatást kaptunk. Lukács Endre kifejtette, a vonatkozó jogszabályok alapján az ivóvíztermelő kutak köré védőterületet kell kijelölni, természetesen így van ez a tapolcafői vízbázis esetében is. A védőterület nagyságát a kutak melletti talaj szerkezete és összetétele határozza meg.

– A tapolcafői víztermelő kutak közvetlen környékén, a kerítésen belül található a belső védterület. Ez a legérzékenyebb rész, az ide bejutott szennyező anyag 20 nap alatt eléri a vízkivételi helyet. A következő a külső védterület, ami a meder mentén a kerítéstől a Csáky hídig húzódik, feladata a bakteriális szennyeződések elleni védelem. A külső védterületről a szennyeződés fél év alatt éri el a vízkivételi helyet. A belső és külső védterületen kívül helyezkedik el a hidrogeológiai „A” és „B” védőidom, ezek rendeltetése a le nem bomló szennyező anyagok elleni védelem. A hidrogeológiai „A” területről a szennyeződés fél év és öt év, míg a hidrogeológiai „B” területről öt és 50 év közötti idő alatt éri el a vízkivételt. A hidrogeológiai védőidom „B” szektorának észak-nyugati határa Tapolcafőn a Kővirág utca vonalában húzódik. Egy esetleges szennyeződés a védőidomon kívüli területről nem éri el a vízkivételi helyet. Mindebből az következik, hogy az egykori bánya, a jelenlegi hulladéklerakó területe nem esik bele a védett övezetbe, tehát onnan (tevékenységtől függetlenül) a vízbázis nem kaphat szennyeződést. A tapolcafői ásványvizet kedvelőknek és felhasználóknak mondom megnyugtatásul, hogy az ivóvíz nincs veszélyben, nyugodtan fogyasztható – hangsúlyozta a Pápai Vízmű Zrt. vezérigazgatója.

A témáról egyébként megkérdeztünk egy vízügyi szakembert is, aki a Tapolcafői Téglaipari Kft. által folytatott tevékenység alapos ismeretének hiányában kizárólag elméleti síkon, de megerősítette a korábbi cikkeinkben írtakat. Vagyis azt, hogy a szennyvíziszap feldolgozására egy egykori vagy jelenlegi is működő téglagyár ideális helyszín, mert a téglagyártáshoz agyagot használtak, az agyagréteg pedig kiváló vízzáró képességet biztosít az adott területnek, így az iszapból nem szivároghatnak le a talaj mélyebb rétegeibe a biokémiai folyamatok által még fel nem dolgozott esetleges káros anyagok. Emellett az agyagnak más fontos szerep is jut, ugyanis a téglagyártás során fel nem használt agyagot is alkalmaznak a beérkező szennyvíziszap átalakításához, elősegítve a talajszerkezet rekultivációját.

A nagy körültekintéssel és szakszerű eljárással kezelt szennyvíziszap igencsak hasznos lehet a természet számára, ugyanis terméketlen földterületeket tehet ismét termővé, ráadásul rendkívüli gyorsasággal, és anélkül, hogy károkat okozna a környezetben. A vízügyi szakember kiemelte, a hangsúly a szakszerűségen, az iszap megfelelő technikákkal történő kezelésén van, és remélhetőleg Tapolcafőn így is történik. A Veszprém Megyei Kormányhivatal tájékoztatása szerint az elmúlt fél évben háromszor tartottak átfogó ellenőrzést az érvényes hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező Tapolcafői Téglaipari Kft.-nél, és ezek során nem tártak fel környezetvédelmet érintő szabálytalanságot.

Az emberiség sara

Tegye fel a kezét, aki örülne neki, ha a közvetlen környezetében szennyvíziszap-feldolgozás történne! Nagy téttel fogadnék rá, hogy a legtöbben – ha tehetnék – a lehető legmesszebbre száműznék maguktól ezt a bűzös masszát. A helyzet persze korántsem ilyen egyszerű, a szennyvíztisztításnak elkerülhetetlen velejárója a szennyvíziszap, amivel valamit kezdenünk kell. Akár újrahasznosíthatjuk energiaforrásként vagy rekultivációs célokra fordíthatjuk. Ám ez sem egyszerű, mivel a szennyvíziszap szó már önmagában alkalmas ellenérzések, félelem- és indulatkeltés kiváltására, köszönhetően többek között annak, hogy a biológia, a kémia, vagy éppen a hulladékgazdálkodás és a hidrogeológia magas szintű ismerete nem az átlagember ismérve. Nincs is ezzel baj, hiszen az ilyen bonyolult témák miatt „tartjuk” a professzionális szakembereket.

Ellenben a kellő tájékozottság hiányában történő ítélkezés, hőzöngés, lázongás, valamint az ezeket felerősítő, a világháló által biztosított és sokakat megszédítő nyilvánosság, illetve falkaszellem káros hangulatkeltése már számottevő problémát jelent. Ez, továbbá a félinformációk, álhírek adják a muníciót a vétleneket érő nemtelen támadások, az indokolatlan agresszió számára. A csípőből való tüzelés helyett a higgadt, minél szélesebb körű tájékozódással elejét lehet venni például a tapolcafői téglagyár felrobbantásával vagy egy – egyébként az iszapügyhöz nem közvetlenül kapcsolódó – személy ürülékbe fojtásával való fenyegetőzésnek.

Sajnos a szennyvíziszapot nem lehet egy csettintéssel levegővé változtatni, ezt az anyagot valahol kezelni kell, amiért nem mellékesen fizetnek a feladatot elvégző cégnek. Ha úgy döntünk, nem szeretnénk tűrni, hogy más ország sarát is a környékünkön dolgozzák fel, jogi úton kell érvényesítenie az akaratunkat, nem terrorcselekménnyel. Ugyanakkor ne legyenek illúzióink: vannak, akik nem képesek vagy nem akarják felfogni az adott problémakör által teremtett helyzetet. Pedig jó, ha szem előtt tartják, hogy a detonáció nem tünteti el a trutyit, csak szétszórja azt.

Korábbi írásaink a témában:

Nem találtak környezetvédelmet érintő szabálytalanságot Tapolcafőn

Tapolcafői szennyvíziszap: a cégvezető szerint alaptalanok az aggályok