Domborművet avattak a sümegi postaépület falán

A dombormű a Petőfi utcai homlokzaton a költő és Kisfaludy Sándor találkozásának pillanatát örökíti meg.

Az avatási ünnepségen Végh László polgármester köszöntőjében arról beszélt, hogy Sümeg mindig olyan kisváros volt, ahol fontos volt a kultúra, és voltak olyan szervezetek, amelyek felkaroltak egy-egy nagy eseményt – mint például a mostanit, a városvédők programját. – Sümeg mindig adott olyan szülötteket a világnak, mint Kisfaludy, és a kultusz felélesztésén sokat dolgozott a mostani önkormányzat is. Ennek része ez a tábla és a Petőfi előtti főhajtás is. Köszönet érte az egyesületnek, hiszen a városvédők fontos munkát végeznek Sümegen.

Tölgyesi József docens méltatta az esemény irodalomtörténeti értékét és a magyar nyelv fontosságát. – Amikor az 1800-as évek elején elindult Magyarországon a hazafias mozgalom, mindenki tudta, hogy a magyar nyelvnek elsőbbsége lesz a némettel szemben. Amikor 1844-ben kihirdették, hogy a magyar lesz a hivatalos nyelv az ország területén, mód volt arra, hogy sorra vegyék, milyen szavakkal élhetünk. Ha Sümeg társadalmát nézzük ebben az időszakban, az többrétegű volt, de a megosztottság békés volt, hiszen Sümeg arról volt híres, hogy az itt élők békességben dolgoztak – mondta Tölgyesi József, és felelevenítette Petőfi és Kisfaludy találkozásának történetét. A fiatal költő egyik útja során itt éjszakázott, de nem volt pénze. Az egyik nála levő könyvét, a Fogarasi-szótárt megvette tőle Kisfaludy.

A domborművet ingyen készítette, illetve adta a városnak Túri Török Tibor szobrász és Sándor Jenő kőfaragó mester, amelyet Végh László leplezett le és Nagy József főesperes kanonok áldott meg.

A két költő találkozását a Kisfaludy téren elevenítették fel civil szereplők a Tanai Károlyné által írt forgatókönyv alapján.