Nyitott gerincű kisfiú: „Gyógyuljon meg minden beteg kisgyermek!”

Apró, háromlábú járóbotra támaszkodva, szoros sínbe helyezett és kemény papucshoz rögzített lábbal próbál járni a hétéves Kornél. A zalagyömörői kisfiú nyitott gerinccel született, és szüleit nem sok jóval biztatták az orvosok. Ők viszont a kezdeti összeroppanás után első perctől kezdve küzdenek gyermekükért, akinek akaratereje határtalan. A gyermeket eddig hétszer műtötték már, és ki tudja, még hány operáció vár rá.

Kovács Erika

Fotó: Kovács Erika/Napló

Hogyan mérhet ekkora csapást a sors egy ártatlan gyermekre?

- Nézd, tudok járni! – ezzel fogad arcán nagy mosollyal a vasgyúró alkatú kisfiú, aki ránézésre is energiabomba. Szülei segítségével és leírhatatlan akaraterővel, minden erejét összeszedve lassan-lassan feláll úgy, hogy először az egyik, majd a másik apró, háromlábú járóbotra támaszkodik, és a kívülállónak felfoghatatlan erővel szép lassan lépeget a szorosan sínbe és rögzítőpapucsba helyezett kis lábaival. Meghatottság és szomorúság kavarog a kívülállóban, hogyan mérhet ekkora csapást a sors egy ártatlan gyermekre, de Kornél azonnal derűt varázsol mindenkinek az arcára, amikor kitörő örömmel mondja, így még a kapcsolót is eléri, és le tudja kapcsolni a villanyt! Nem beszélve arról, amikor hatalmas erővel és óriási küzdelem árán sikerül neki az, ami másnak természetes mozdulat: a felállás, elindulás és járás.

A Tóth család takaros kis házban és nagy szeretetben lakik Zalagyömörőn, egy eldugott, apró utcában. Szilvia, az anya eladóként dolgozott a helyi boltban, kisfia betegsége óta fel sem merülhet, hogy egyszer majd dolgozhat. Az apa lakatos, éjjel-nappal dolgozik, hogy a család megéljen, mert gyermekük kezelése, illetve a rehabilitáció, a rengeteg utazás mindenüket felemésztette már.

Hét centiméterre volt nyitva a gerince

Elmesélik, nagy boldogságot hozott az életükbe, amikor megtudták, hogy második gyermeküket várják. A terhesség eleinte rendben zajlott, még genetikai vizsgálaton is jártak, ahol azt mondták a szülőknek, hogy minden rendben van. Aztán a nőgyógyász egy napon közölte velük, valami még sincs rendjén. – Ekkor már semmit nem tehettünk, és ha tudunk, akkor sem tettünk volna semmit – mondják határozottan a szülők.

Az orvos azonnal azt javasolta nekik, hogy Pécsen, császárral szülessen meg Kornél, hogy ne sérüljön meg a gerince. – A kiírt időponthoz képest már egy hónappal előbb befektettek minket a kórházba Pécsre, hogy a kisfiamat születése után rögtön el tudják látni – veszi át a szót Szilvia. Az anya így folytatja, kedden befeküdtek, és a következő héten, hétfőn megszületett Kornél 3480 grammal és 50 centivel. Születési lapjára 37 hetet írtak, de az anya szerint nem volt koraszülött a gyermeke.

Az éjszaka történt császározás után azonnal átvitték a gyermekklinikára Kornélt, akit édesanyja nem láthatott, mert őt altatták. Hétfőn hajnalban Kornél után egyből hozzá sietett a férje, és ő írta alá a papírokat, hogy műthető a kisfiú. A gyermeknek hét centiméterre volt nyitva a gerince, amit szerencsére bőr fedett, így nem sérült, nem fertőződött. Kornél 2012. július 9-én született, és 11-én már meg is műtötték a gyermekklinikán, ahol lezárták a nyitott hátgerincet. Az anya 13-án láthatta először a kisfiát.

– Soha nem felejtem el azt a pillanatot, amikor megláttam a gyermekemet, akit már meg is műtöttek – mondja elcsukló hangon Szilvia, aki ott feküdt a kórházi ágyon tele kétséggel, aggodalommal. Fájdalmas érzéseit tovább mélyítette, amikor férje őszintén elmondta neki, nem sok reményt fűznek az orvosok a kisfiúhoz, mondták, készüljenek fel mindenre, és hónapokig kórházban kell maradnia.

- Kornél viszont annyira ügyes volt, hogy július 27-én hazahozhattuk a kórházból, mert megerősödött, és akkora akaratereje volt már akkor is! Mindenki csodálkozott rajta a kórházban, mert a hétcentis nyitott gerinc bizony komoly problémát jelentett – említi az anya.

Műtét műtétet követett

Aztán a szülők tovább mesélik, itthon kórházból kórházba jártak, neurológushoz is küldték őket, aki szerencsére nem talált problémát a kisfiúnál.

Közben a szülők megtudták, gyermeküknek alsó végtagi bénulása van, eszerint a bal lábát egyáltalán nem tudja mozgatni, a jobbat egy kicsit, és nem érez semmit. Ezért 2012 augusztusában már egy budapesti kórházban voltak, ahol más kezelést is kapott, mert vizelettartási probléma is adódott. A távoli kórházba nyolc héten át vasárnap mentek, pénteken jöttek, a család közel húszéves autójával. Azt nagy szerencsének tartják, hogy az ottani lakhatásban és a gyermekükhöz való napi utazásban is a Máltai Szeretetszolgálat segítette az anyát. A család nem tudta volna kifizetni a lakhatást, sem a közlekedést, és az anyának külön nagy gondot okozott, hogy számára teljesen ismeretlen volt a főváros.

Közben egy pécsi vizsgálatnál kiderült egy újabb probléma a gerincen, amit műteni kellett 2013 januárjában, de ez már egy budapesti kórházban történt, ahol az anya anyaszállás híján egy félreeső helyiségben kapott egy ágyat.

Hazajövetelük után egy Veszprém megyei kórházba jártak gyógytornára busszal, autóval, ahogy tudtak.

Közben kiderült, hogy a kisfiú csípőjét is műteni kell a budapesti ortopédklinikán, majd mindkét oldalra csavarokat is beépítettek, amiket egy év múlva egyszerre kivettek. Közben háromévesen heresérve is lett, a húgycsőnél pedig szűkület találtak, mindezt Pécsett műtötték, ahol az anya egy olcsó panzióban lakott. Tavaly januárban újabb műtét várt Kornélra, akkor a combjánál végeztek operációt, hogy ne legyen annyira feszes a lába, legyen terpesze, jobban tudjon ülni.

Aztán eljutottak többek között a devecseri Fanni Házba, ahol a gyógytorna mellett Séfer Hajnalka konduktor segítségével sínnel rögzítették is a kisfiú lábait, és Kornél már a bal lábával is meg tudja rúgni a labdát. Mindemellett rehabilitációra is járnak egy kórházba, meg néha gyógylovaglásra, és ki tudja, még hány műtét vár Kornélra.

„Egyik hónapról a másikra élünk”

A gyermek még óvodás, a szülők kérték, hogy még maradhasson ott. Normál csoportba jár, és nagyon jó hatással vannak rá a többiek, barátai is vannak az oviban. Sétálni úgy tud velük, hogy az óvónők szólnak az édesanyjának, aki ilyenkor speciális biciklivel segíti fiát, hogy a többiekkel együtt lehessen.

- Egyik hónapról a másikra élünk. Nem tudjuk, mit hoz a jövő. Küzdünk, és soha nem adjuk fel. A nyaralás, ruhavásárlás nekünk ismeretlen, ünnep volt, amikor a nyáron egyszer eljutottunk a Balatonhoz Kornél kérésére – avatnak be életükbe a szülők, akik maguktól mindent megvonva gyermeküknek próbálják megadni azt, amire szüksége van.

Életüket nehezíti, hogy a kisfiúnak megfelelő fürdőszobára végképp nincs lehetőségük. Kornélnak nagy kívánsága volt egy élő nyuszi, akit évek óta nagy szeretettel etet, gondoz, és ahová naponta többször kisegítik a gyermeket, hogy megsimogathassa a kis állatot.

A szülők nagyon meghatódtak attól, amikor Iváncsics Zsolt futó, aki elkötelezett a nehéz helyzetben levő gyermekek mellett, és a versenyeken speciális kocsiban tolja maga előtt őket, megkereste a családot, és egy keszthelyi versenyen, speciális babakocsiban maga előtt tolta Kornélt.

- A kisfiamnak ez fantasztikus élményt adott, kinyílt előtte a világ! Mi meg el sem hittük, hogy ez velünk megtörténhet! – mondja csendben Szilvia szemlesütve, maga elé nézve. Aztán megemlíti, Kornél gyakran mondja, direkt választotta őket szüleinek, és nagyapja, aki velük lakott, de sajnos már nem él, biztosan büszkén tekint le rá.