Mamutfenyő-emlékmű Szakonyi Sándor fafaragótól a Haláp-hegyen

Laub Ernő, a Basalt-Középkő Kft. ügyvezetője az avatóünnepségen úgy fogalmazott, hogy ha reálisan tekintünk mai életünkre, megállapíthatjuk, hogy mindannyian közvetlenül kötődünk a bányászathoz.

– Modern életünk minden percének valamilyen módon köze van hozzá, bányászat nélkül a környezetkímélő életmód sem képzelhető el. A Haláp-hegyen már ősidők óta folyt a kő kitermelése, ipari léptékűvé az 1900-as évek elején vált, amikor a magyarországi vasúthálózat kiépítése gazdaságossá tette a kő nagyobb távolságra történő szállítását. A bányászat 1991-ben fejeződött be, amikor a gazdasági visszaesés miatt a kőigény a harmadára esett vissza az országban. Társaságunk legnagyobb költséggel dolgozó üzemeiben a termelést akkor leállították. Zalahalápon a költségek magasak voltak, az itteni kő szilárdsága ugyanis közel kétszerese az uzsaiénak.

Ez a törés és az aprítás költségeiben is megmutatkozott. Az uzsai üzem rekonstrukciója elkészültével a kiépült kapacitás pótolta a kisüzemeket, ezért a halápi üzemre már nem volt szükség, a termelés végleg leállt. 1910 és 1990 között hozzávetőlegesen ötvenmillió tonna kő tűnt el a hegyből. Ez legalább 10 millió ledolgozott műszakot, 100 millió ledolgozott munkaórát jelentett, amit a bányászok itt a saját és a köz boldogulása érdekében végeztek. A hegyet bontották, de az országot építették – mondta Laub Ernő, és azt kívánta, hogy emlékeztessen a szobor a munkásokra.

Az emlékmű alkotója, a helyi Szakonyi Sándor fafaragó köszönetet mondott az önkormányzatnak és az uzsai kőbánya vezetésének, hogy lehetőséget kapott a szobor elkészítésére, és azt a Haláp-hegyen felállíthatták.

– A szobor a művelődési ház előtti parkban korábban kivágott mamutfenyő egy darabja. Álljon itt azon bányászok tiszteletére, akik sokszor életüket áldozták – mondta Szakonyi Sándor.

Bedő Lajos polgármester köszönetet mondott a bánya vezetőségének.

– Több száz család köszönhette létét a hegynek, ezt pedig nem felejti el senki ma Zalahalápon. A település központjában is erre emlékeztet majd egy bányászemlékmű, hogy hálánkat fejezhessük ki elődeinknek. Emlékezhessünk a kőkemény munkával dolgozó bányászokra, akik segítették a gazdaságot.

Az általuk kibányászott kőből épült az M7-es autópálya és a Ferihegyi repülőtér. Sok kőszobor készítése fűződik Gelencsér Ferenc kőfaragó nevéhez, aki az uzsai és halápi követ egyaránt szépen megmunkálta a jövő nemzedékének. Szakonyi Sándor az ő nyomdokait követi, fát faragva. Szokása szerint most is társadalmi munkában dolgozott, köszönet érte – mondta Bedő Lajos.

Renner Sándor plébános a szobrot felszentelve örömét fejezte ki, hogy az elkészülhetett a bányászok emlékére. Az ünnepség koszorúzással fejeződött be.