A krízisgenerációról esett szó a tudomány veszprémi kocsmájában

A krízis fordulópontot jelent. A krízisgeneráció tagjai a mai gyerekek, fiatalok és fiatal felnőttek – tágabban értelmezve a 30 év alattiak. Különböznek minden korábbi generációtól. Ahogyan a 21. század krízisei is különböznek a korábbi évszázadok kríziseitől. Milyenek tehát ők, mi formálja a személyiségüket, hogyan gondolkodnak és éreznek, mi inspirálja őket és hogyan viszonyulnak a rájuk váró krízisekhez? Generációs veszélyeket és lehetőségeket, sokkoló adatokat és ámulatos perspektívákat mutatott be előadásában Szűcs Sándor.

A generációs különbségek a T-től, vagyis tradicionális generációtól egészen az Alfáig, akiken a 10 év alattiakat értjük változatos formákban mutatkoznak meg. Amíg a mobiltelefon előtt a vezetékes telefonon órákon keresztül tudtak beszélgetni a nagyszüleink, addig az e-mail, majd később az sms egyre kevesebb teret – vagyis karaktert – engedett meg az újabb generációknak, amit a jelenlegi tinédzserek, vagyis a Z generáció már emotikonokkal helyettesít javarészt. Szűcs Sándor előadásában egy 2013-as statisztika alapján elmondta, Magyarországon a 15 és 25 év közötti fiatalok több mint fele soha, vagy csak nagyon ritkán olvasnak könyvet. A 2017-es kutatás eredménye már azt mutatja, hogy a 18 év alatti fiatalok egyharmada nem olvas el évente egyetlen könyvet sem.

Jelenleg egy X generációs, tehát a 40-es éveiben járó ember 15-25 000 szót használ a mindennapjai során, míg egy Z generációs magyar fiatal összesen körülbelül 1200-1800 szóval igyekszik leírni és megérteni a körülötte lévő világot.

Szűcs Sándor előadásában rengeteg hasonló sokkoló adatot és felmérést mutatott be, ám korántsem az elrettentés volt a célja. A szakember szerint a mai fiatal generáció 6 és 21 éves koruk között közel húszezer órát töltenek videójátékokkal. A Sport Pubban összegyűlt több mint ötven nézőből a 35 év feletti érdeklők közül csupán ketten tudták például, mi az a Fortnite, amivel egyébként a gyermekeink napi szinten játszanak, és a világon 220 millió felhasználója van. A generációs problémák egyik fő összetevője, hogy az idősebb generációk nem is akarják megismerni, megérteni a fiatalok világát, az őket meghatározó impulzusokat, élményeket.

A fiatal Z és Alfa generáció agyműködése megváltozott, és ez nem üres frázis csupán. Míg az idősebb generáció lineárisan dolgozta fel az információkat az olvasás által, így kontextusba helyezte a megszerzett új tudást, addig a fiatalok a folytonos vibráló és impulzív virtuális térben fragmentáltan, tehát töredezve, részleteiben fogadják be az információkat. Nem a tudásanyagot, hanem a tudásanyaghoz vezető elérési útvonalakat memorizálják, ezáltal hatékonyabb a problémamegoldásuk, a játékban eltöltött időnek köszönhetően fogékonyabban az idegen nyelvekre, és nem okoz nehézséget nekik a kooperáció akár intergenerációs módon sem. A feszültséget a szakember szerint csupán az indukálja, hogy az idősebb generációk a teljesítményelvűség értékei mentén nem értik és nem fogadják be ezt az új fajta látásmódot, amit a fiatalok képviselnek, így nem azt kérik számon tőlük akár az iskolában, vagy a munkahelyen, amihez igazán értenek.

A generációs különbségek, és a Z és Alfa generáció megoldásai a jövő problémáira nagyon nagy témakör, amelybe Szűcs Sándor előadásán keresztül a jelenlévők kicsivel mélyebb betekintést nyerhettek a Tudomány a kocsmában rendezvény során.